Sófalvi András - Visy Zsolt (szerk.): Tanulmányok a székelység középkori és fejedelemség kori történelméből - Énlaka konferenciák 3. (Énlaka - Székelyudvarhely, 2012)
Egyed Adrienn: A brugenlandi székelyek nyomában - Az őrségi székelyek táji lenyomatainak vizsgálata
TANULMÁNYOK A SZÉKELYSÉG KÖZÉPKORI ÉS FEJEDELEMSÉG KORI TÖRTÉNELMÉBŐL pasztalhatók. Az új lakóterületek igen változatos területhasználati formák helyébe léptek: Vasvörösvár és Farkaslaka esetében egykori gyepterületeket foglalnak el, Keszü esetében egy régi szőlőhely került felparcellázásra. A telekalakítás minden esetben igen eltérő attól, ami korábban megszokott volt az adott településen, mint ahogy az újonnan épült házak stílusa is merőben eltér a falak hagyományos építészeti megoldásaitól. A különböző országok mintaterületein található új településrészek viszont nagyban hasonlítanak egymásra, hiszen mindhárom esetben az alvófunkció domináns az új településrészeken. A kézimunkaerő-igényes területhasználati formák visszaszorulása, és ezzel a táj diverzitásának csökkenése szintén egy olyan folyamat, ami valamennyi mintaterületen rámutat az életforma és az értékrend megváltozására. Bár az Őrvidéken nagyon sok föld áll művelés alatt, a természeti adottságoknak megfelelően a domináns művelési ágak a szántók és az erdők, a kézimunka-igényes területhasználati módok ritkák. Ezeknek a területeknek a viszszaszorulása más és más okokra vezethetőek vissza a Baranya megyei és a székelyföldi mintaterületeken. Baranya megyében az egykori szőlőhegyek helyén ma üdülőövezetek vagy akóterületek húzódnak, míg a Firtos környékén egyszerűen felhagyták őket. A tájdiverzitás csökkenése nem csak az intenzív, hanem az extenzív területhasználati formákat is érintette. A változások ebben az esetben is más-más okra vezethetők vissza a különböző területeken. Az Őrvidéken és Baranya megyei terület déli részén az intenzív területhasználati módok kerültek előtérbe, míg Baranya megye északi, elszigeteltebb részén és a székelyföldi területen a gazdálkodás nehézségei, többek között a csökkenő jövedelmezőség és nem utolsó sorban a jelentős vadkár miatt a gazdák egy része felhagyott a mezőgazdasági tevékenységgel. A parlagosodás csak a magyarországi mintaterület északi és nyugati részén, valamint a Firtos környékén figyelhető meg, az őrvidéki területre nem jellemző. A folyamat okai a már említett csökkenő jövedelmezőségen és a vadkáron kívül az elöregedés és az elvándorlás. Ugyan mindhárom mintaterületen jelentős kiterjedésű az erdőborítottság, az erdők arányának növekedése csak a Firtos térségen figyelhető meg, ami a parlagosodással van összefüggésben. Következtetések Fontos leszögezni, hogy a korábbi esettanulmány következtetései ebben az esettanulmányban is kivétel nélkül megerősítésre kerültek, a vizsgálati módszerek célravezetőnek bizonyultak. A különböző telekbeépítések településkarakterre való hatása külön figyelmet érdemel. Körvonalazódott Burgenlandban a településeknek egy olyan köre, amelyeket különféle adatok alapján feltehetően egykor székelyek laktak, a kutatást ezekben a falvakban érdemes folytatni. A mintatelepülések közül Alsóőrön tájépítészeti szempontból is alátámasztható az egykori székely jelenlét, míg ennek lehetősége Öriszigeten szinte elvethető, a tájépítészeti vizsgálat itt inkább magyar jelenlétet mutatott ki. Megállapítható, hogy a középkori folyamatok egy része a jelenkorra is hatással van. A „székely táj” az Őrvidéken is elkülönül a környező „osztrák tájtól”. Az Őrvidéken tapasztalható „székely sajátosságok” azonban jelentősen különböznek a székelyföldi falvakban megfigyelhető tájelemektől. Tehát ugyanúgy, ahogy Magyarországon is különböző táj247
