Sófalvi András - Visy Zsolt (szerk.): Tanulmányok a székelység középkori és fejedelemség kori történelméből - Énlaka konferenciák 3. (Énlaka - Székelyudvarhely, 2012)
Szőke Balázs: A Wechselberger-Harpeger motívum Délkelet-Erdély késő tógikus építészetében
TANULMÁNYOK A SZÉKELYSÉG KÖZÉPKORI ÉS FEJEDELEMSÉG KORI TÖRTÉNELMÉBŐL részét képezte.23 A Székelyföld szomszédos területein már a segesvári építkezéssel egy időben számos templomot építenek ilyen boltozattal. A gazdagabb rajzolatú sorolt rombuszháló boltozatok Erdélyben az 1510-es években, a kolozsvári ferences és domonkos templomok építésének hatásra jelennek meg. Ezeket már a Szászföld más részein is megtaláljuk. A források alapján jól datálható emlékek az 1510-1540 közötti időszakban épültek, több helyen gyaníthatón segesvári mester kivitelezésben.24 A Székelyföldön a sorolt rombuszháló boltozatok összetettebb változatai ritkábbak (Homoródjánosfalva), de olyan, a Bécsi Páholy hatását mutató boltozatok épülnek, mint a gyergyószárhegyi plébániatemplom és a sepsiszentgyörgyi református templom szentélyboltozatai. A dendrokronológiai adatok figyelembevételével állítható, hogy a székelyföldi építtetők már a téglabordás boltozatépítés erdélyi megjelenésének idején, a Szászföld más régióit megelőzve építtettek hálóboltozatokat a Segesvárhoz közeli régióban. Ezeken az építkezéseken gyakori volt a Wechselberger motívumra szerkesztett hálóboltozat használata, amely ebben az időben a legkorszerűbb ilyen konstrukció volt. A korabeli magyarországi építkezéseken a párosbordás keresztháló és sorolt rombuszháló boltozatok építése volt az általános gyakorlat. Minden a 15. század közepe és vége közé datálható boltozat ilyen típusú. Ráckeve ortodox temploma, Nagyvázsonyban a Szent István templom, a bártfai plébániatemplom, Csernek evangélikus temploma, a hejcei plébániatemplom mind ebbe a körbe tartoznak. A Mátyás-korból az egyetlen ismert hatágú csillagmotívumra szerkesztett hálóboltozat a kolozsvári ferencesek templomának szentélyében épült. Visegrádon a ferences kolostor káptalantermét pedig csillagháló boltozattal fedték.25 Az említett boltozattípusok közül kiemelkedik a Wechselberger motívum összetett felépítése. Megállapítható, hogy az 1470 (?) / 1480-1490 közötti években a középkori Magyarországon a legfejlettebb boltozatokat Segesvár, Medgyes, Udvarhelyszék és Háromszék székeken építették. Természetesen ugyanekkor folytak a munkálatok a székesfehérvári Szűz Mária prépostság templomhajójának átépítésén és beboltozásán, amelynek nyomán olyan itt megjelenő, csak a magyarországi késő gótikára jellemző újítások születtek, melyeket egyébként a Szászföld 1510-es évek után épített boltozatain láthatunk viszont. Az új típusú, összetett rendszerű sorolt rombuszháló boltozatok az 1490-es évek után terjednek el. Pécs 1505, Szeged 1503, Kolozsvár 1510 után, Dés 1510 után, Bakabánya 1506 vagy 1516, Nyírbátor 1510 után, Siklós 1516.26 A székelyföldi építkezések közvetlen mintaadója nem a segesvári hegyi templom lehetett. Közvetlen példaként a szászkézdi evangélikus templom szolgálhatott, amely a kor elvárásainak megfelelően a koldulórendi templomok térképzése szerint épült (14. kép). A koldulórendi építkezések között is nagyobbnak számító templom ötszakaszos hajója és háromszakaszos szentélye egyaránt boltozott. Sekrestyéje a hajó és a szentély találkozásánál áll az északi oldalon, mint a koldulórendi templomok tornyai. A templomtorony különálló nagyméretű erődtorony. A hajóban Wechselberger motívum alapján épített hálóboltozat áll. Ez a boltozat a formáció alapmotívuma szerint készült, úgy torzítva, hogy a záradéki mező hangsúlyos és közel négyzetes legyen. A boltváliakba kötő bordák közül a belső pár hátra-23. Hegyi Géza: Egyháztörténeti szempontok a székelyek megtelepedéséhez. Elhangozott: III. Énlaka-konferencia - A székelyek története és régészete a középkorban. Énlaka, Művelődési Ház. 2011. szeptember 29. 24. Például a miklóstelki templomot építő és építési feliratot is maga után hagyó Stephan Ungar. Ld. Fabini 2002. 396.; Entz 1957. 25. Búzás - Laszlovszky - Papp - Szekér - Szőke 1994. 281-304. 26. Szőke 2009b. 105-118.; Szőke 2009a. 443-462. 205
