Sófalvi András - Visy Zsolt (szerk.): Tanulmányok a székelység középkori és fejedelemség kori történelméből - Énlaka konferenciák 3. (Énlaka - Székelyudvarhely, 2012)
Szőke Balázs: A Wechselberger-Harpeger motívum Délkelet-Erdély késő tógikus építészetében
TANULMÁNYOK A SZÉKELYSÉG KÖZÉPKORI ÉS FEJEDELEMSÉG KORI TÖRTÉNELMÉBŐL nétusi templom hajóboltozata, ahol nem építettek be konzolokat a boltvállak kialakításánál, hanem a külön-külön induló négy bordát a falban kialakított fülkébe falazták be az építés során. Itt is megfigyelhető, hogy a középső bordapár mélyen a falsík mögé fut (5-6-7. kép). A Wechselberger-Harperger motívum alapján további boltozattípusok is felépíthetőek. Az egyik ilyen a Iandshuti Szent Jodok templom hajójában épült boltozat, amelynél a boltozat szélein a záradéki bordákat megkettőzték, így a boltvállakba vállanként öt borda érkezik - amelyek közül a középső a boltozat hossztengelyére merőleges. Ennek a boltozatnak az alaprajzi vetülete zömökebb arányú, mivel az alapmotívummal megegyező szélesség mellett a boltfiókok hossza nagyobb lesz (9. kép). Magyarországon a besztercebányai plébániatemplom Szent Borbála kápolnájában épült hasonló boltozat.11 A besztercebányai boltozat nemcsak a Szent Jodok boltozatához hasonló sajátosságokat mutat, hanem olyat is, mint amilyet a dingolfingi szent János plébániatemplom hajóboltozatánál használtak (10. kép)}11 2 Dingolfingban a boltozat alaprajzi vetületi rajzolatát úgy változtatták meg, hogy a boltfiókokhoz kapcsolódó alakzat záradékhoz közeli bordáját a boltozat hossztengelyével párhuzamosan futó helyzetben szerkesztették. Ennél az alaprajzi megoldásnál a záradékban egy, a boltozat gerincére merőleges állású rombuszmező található és a hozzá kapcsolódó — az alapmotívumnál két különböző hosszúságú borda által alkotott rombuszmező helyett — négy, azonos hosszúságú bordából felépülő szabályos, 60 és 120 fokos szögekkel szerkesztett rombuszmező kerül. Ennél a konstrukciónál az alapmotívumnál szabályosabb, azonos elemekből felépített záradéki rész jelent előnyt, míg a boltvállaknál jelentős különbségek adódnak a boltfiókokat határoló és a közbülső bordapárok között. Besztercebányán és Jakabfalván ennek a konstrukciónak egy olyan változata is megfigyelhető, amelynél a boltozat záradékával párhuzamosan futó bordák nem a szerkesztésnek megfelelő ívszegmensek, hanem egyenes boltövként működő, a szerkesztési ív záradékából kiemelt ívszegmensek. Ez a megoldás a Szegedről és Bakabányáról ismert szerkezeti rendszerrel azonos, a nagyobb léptékű példák kísérleti példánya is lehet.13 14 A boltozati forma délnémet, osztrák, cseh és magyar területeken a 15. század elején is viszonylag gyakran előfordul, de más boltozati típusok mellett nem kiemelkedően nagy gyakorisággal építették fel ezt a szerkezetet. A felvidékről csak három példája ismert, a Besztercebánya/jakabfalvi plébániatemplomban és a Selmecbányái Szent Katalin templom egyik oldalkápolnájában épült ilyen boltozat (8. kép)}A Besztercebányán a plébániatemplomban szintén az egyik kápolna boltozatának fedésére épült fel a boltozattípus egy módosított változatban. Az ország központi területein csak a fűzéri várkápolna rekonstruálható egykori boltozata tartozik ebbe a körbe.15 A jakabfalvi hajóboltozat és a Selmecbányái Szent Katalin templom kápolnaboltozata a szabályos szerkesztési mód szerint készült. Délkelet-Erdélyben a boltozattípusból ma is hat példány áll, és egyet felmérésből ismerünk (Segesvár, Szászkézd, Székelyderzs, Nagyajta, Farcád, Nétus és a lebontott Homoródszentmárton). Ezek az emlékek a Segesvárhoz kapcsolódó szász területeken és az ezekkel szomszédos székely településeken épültek. Figyelembe véve az esetleges elpusztult emlékeket is (Bögöz, Farcád, hajóboltozat), valamint a még vizsgálat előtt álló szentgericei 11. Endrődi 2003. 12. Eckhardt 1982.; http://kirchbau.de/php/300_datenblatt.php?id=8498&name=keiner 13. K.Ö.H. Tervtár. K 2605 (?) /régi leltári szám/. Lásd a mellékelt 8. képet. 14. K.Ö.H. tervtár: „Selmecbánya”. 15. Simon - Szekér 2001. 203-228. 203
