Sófalvi András - Visy Zsolt (szerk.): Tanulmányok a székelység középkori és fejedelemség kori történelméből - Énlaka konferenciák 3. (Énlaka - Székelyudvarhely, 2012)
Bordi Zsigmond Loránd: 13 - 14. századi magánvárak Kovászna megyében
TANULMÁNYOK A SZÉKELYSÉG KÖZÉPKORI ÉS FEJEDELEMSÉG KORI TÖRTÉNELMÉBŐL vastag falával, kecses gótikus vonalaival teljes mértékben elüt a vidék fazekas-termékeitől, amelyekre inkább vastag falú, robusztus edényformák jellemzőek, így feltételezhető, hogy importáruként került a várba. A vár mai elnevezését a déli torony felső részének omlása után kaphatta, ugyanis már a 18. századtól kezdve Csonkavárként említik61, míg az Ikavár elnevezést elsősorban Ferentzi János, majd Orbán Balázs, a legendás lka vezérre hivatkozva ragasztotta rá. Elképzelhető, hogy a középkor folyamán a várat Újvár-nak nevezték, hogy megkülönböztessék a tőle nem messze fekvő Hegyes-tetőn található kora vaskori erődített településtől, melyet Ovárnak is neveznek.62 A várra, amely a középkori Kézdiszék területén feküdt, nem ismerünk semmilyen okleveles adatot. Létezik ugyan egy 1580-ból származó, egy felsőcsernátoni birtokperrel kapcsolatos irat63, melyben a tanúk megemlítik „Csernáton-vára” három évtizeddel korábbi ostromát, amelyet néha a Csonkavárra szoktak vonatkoztatni. Az esemény azonban nagyobb eséllyel köthető az alsócsernátoni templomvárhoz, és annak az 1551. novemberi moldvai török betörés alatt lezajlott, más forrásból egyelőre nem ismert ostromához. Okleveles adatok hiányában nem tudni, hogy ki lehetett a vár tulajdonosa, de jó esélylyel vehető számításba a torjai adásvétel alkalmával szereplő Udvar fia András. Noha csak ebben az egyetlen oklevélben szerepel, és további sorsáról nem rendelkezünk adatokkal, személye mellett érvként hozható fel az a tény, hogy a kézdi székelyek közé tartozott, tehát e szék területén lehettek még birtokai, ha megengedhette magának egy birtoktest elidegenítését. Emellett, a Csernáton-patak és mellékvizei völgyét csak egy átjárható gerinc választja el a Torja-patak völgyétől, ami akár egy korábban összefüggő birtoktömb meglétét is feltételezheti. Az oklevél még két felnőtt fiáról: Fulkunról és Istvánról is említést tesz, ami alapján joggal feltételezhető, hogy a 14. század első évtizedében sor kerülhetett a megmaradt birtok megosztására is. Elképzelhető, hogy ennek következtében emelték a Csonkavár déli tornyát, és a Torja-völgy eladására éppenséggel az építéshez szükséges anyagi fedezet előteremtése miatt került sor. Az egyazon vár területén található, két különálló lakótorony megléte nem csak a Csonkavárra jellemző, legjobb példa erre a torockószentgyörgyi vár esete, ahol a Torockai család tagjai egyidőben két különálló lakótoronnyal rendelkeztek.64 Amennyiben a Bálványosvár, valamint a Peselnek és Kászon folyó közti terület elosztását megakadályozó65, ezért utóbb elmarasztalt Máté nevű vajdai ember Felkunnak nevezett apja azonos Udvar fia András Fulkun nevű fiával, úgy elképzelhető, hogy a várat a 14. század hetedik évtizedében még lakták. A puszta névazonosság mellett, e Felkun fia Máté kézdiszéki származása mellett szól az is, hogy a peres ügyekben eljáró vajdai vagy királyi embereket, viszonylag gyakran a jogügylet színhelyének tekintélyes lakosai közül választották ki. Míg az olyan várak esetében, amelyek birtokviszonyai oklevelekből ismertek, vagy a hozzájuk tartozó települések később is vármegyei jogú területen helyezkedtek el, addig a Csonkavárhoz tartozó falvakat és azok számát homály fedi. Annyi mindenesetre feltételezői. I. Katonai Felmérés. 245. lap. 62. A legkorábbi erre vonatkozó adat 1676-ból származik, amikor az Ovár kapuján alól való Hegyes nevűerdö-t említik. (Sepsiszentgyörgyi Állami Levéltár, Damokos levéltár, Fond. 10. Fase. VII. 49). Ezúttal is megköszönöm Csáki Árpádnak, hogy felhívta a figyelmemet erre az adatra is. 63. SzO. VIII. 313-315. 64. Anghel 1986. 106. 65. SzO. VIII. 26-27. 129
