Zepeczaner Jenő (szerk.): Orbán Balázs kiadatlan fényképei (Székelyudvarhely, 2000)
vegye át a fényképek készítését. Nem véletlen, hogy éppen 1864 nyamn megvásárolta a már említett Györffy Károly felszerelését. Erről Torma Károlyhoz írt levelében számolt he lészletesen, s arról panaszkodik, hogy milyen nagy szerencsétlenség érte, „mert az arcképlencse az úton kisrólolódván helyéről, összetört, zjö íorint haszon, mert ennyibe megcsináltatása helekerül, s a mellett hátramaradás a csoportok és népviseletek felvételénél." Szerencsére a tájképlencse megmaradt épen, s holnap kezdem meg körutamat, melyhői csak július elsején fogok ide (Lengyellalvára) visszatérni... Terveim a következők most megfutom Erdővídéket és H áromszéket, hogy néhány ott elmaradott és nem sikerül képet újra fényképezzek... Mi ne lezeket összevetve úgy látszik, lehetetlen pontosan eldönteni a most közlésre került felvételek szerzőjének és elkészítésének idejét, s csupán megkockáztatjuk azon véleményt, mely szerint ezeket a fényképeket 1862-63 között, Kieze 1 József készítette. .Mindössze a prioritás kérdéséről lehet szó, hiszen Orbán Balázs munkásságának úttörő szerepe a tudományos és művészettörténeti célokat szolgáló fotódokumentáció gyakorlatának megteremtéséhen megkérdőjelezhetetlen. Mik Iős i~Sikes Csaha J egyzetek: 1. Orhán Balázs: A Székelyföld leírása. I-\T kötet. Pest, 1868-1872. 2. Orhán Balázs: Székelyföld képekben. A hevezető tanulmányt írta, a fényképeket másolta Erdélyi Lajos. Sütő Andiás előszavával. Kriterion Könyvkiadó.Bük., 1971 3. Orbán Balázs összes fényképe a Székelyt kiről. A hevezető tanulmányt írta Erdélyi Lajos. Balassi Kiadó. .Magyar Fotograf iái Kiúzeum. 1993. 4. A felvételek a következő falvakban készültek: Betlenfalva (3), Fancsal (1), Hodgya (1), L ngyelfal va (1), Kiíró falva (1), Kiuzsna (1), Szentábrahám (2), Zetelaka (2) és egy „Borvizes székely fényképe, ez utóbbi felvételen a falu nem lett mejelölve. 5. Udvarhelyszéki népviselet (i6old.), illetve az Olákfalvi népviselet (7^ old.). 6. Személtét gyakorta összekeverik kortársával, a nagyváradi születésű Kiezey Lajos (1820. okt 3 1880. júl.29.) festőművésszel és fényképésszel, akit a fotótörténeti kutatás a nagyváradi fényképészet megteremtőjeként tart számon. Az ő esetükben csupán névrokonságról van szó. (Kiezey Andiás: Szinnyei Kiérse Fal nagyváradi mestere. Kiezey Lijos festőművész és fotográfus élete művészete. Budapest, 1996). 7. Szinnyei: .Magyar i'iók élete és munlái. I-XTV. k. Bp.1891-1914. VIII. 1198 -1201. 8. Kiezei 1848 őszén Nagybányán önkéntes lesz a honvéd tüzérségnél ahol hadnagyi rangig vitte. Zsibónál tette le a fegyvert. (B ona Gib or: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/4^. évi szabadságharcban. I-IIIk., Budapest, 1998. II. k. ^83.) 9. Kiezei József: Visszaemlékezés a szabadságharcra. Aasámapi Újság, 1880. április zf. 10. F .Z. (Ferenczy Zoltán): Petőfi arcképeiről. Petőfi .Múze um. Kolozsvár. 1888.280283. 11. Dávid Gyula Kiíró Imre: Petőfi Erdélyben. Kriterion. Bük. 1972.176 12. Kiagyar Polgár. Kv„ 18(1 T, július 24. 3bsz. 13. -NVagyar Futár. Kv. i85b. július 6, 20 sz. 5
