Zepeczaner Jenő: Orbán Balázs emlékszoba Lengyelfalva. Kiadatlan fényképek (Székelyudvarhely, 2005)
„Az a mód, ahogyan egy nép becsüli az előidőkben érte cselekvőket, a szolgálattevőket, azokat, akik a köz dolgain munkálkodtak, az annak a jelzője is, hogy a történeti jelen időben mennyire érzi közösségnek magát” Imreh István (Orbán Balázs. Haáz Rezső tusrajza) „Korának egyik legérdekesebb egyénisége volt”. Kása László ORBÁN BALÁZS ÉLETE • 1829. február 3-án született Lengyelfalván. Édesapja báró Orbán János huszárszázados. Édesanyja Knechtel Eugénia. Apai ágon székely-magyar, anyja olasz-francia, apai ágon Selmecbányái német származású. Testvérei: Félix, Celeszta, Eugénia és Ottó. • 1837-1844 között a székelyudvarhelyi római-katolikus gimnáziumban tanult. • 1844-1846 között a református kollégiumban folytatta tanulmányait. • 1846. áprilisában családjával a Török Birodalom fővárosába, Sztambulba utazott. Odaérkezésük előtt meghalt anyai nagyanyja, örökségüket lefoglalta a mohamedán egyház. Tizenhét évig tartó pert kezdenek a vagyon visszaszerzésére, ami csak részben sikerül. • 1847-1848-ban beutazta Egyiptomot, Palesztinát, Szíriát, Kis-Azsiát, Görögországot, a birodalom tartományait. Egy athéni kávéház-ban, angol újságból értesült a magyar forradalom és szabadságharc eseményeiről. • 1849-ben 250 sztambuli és Olaszországból érkező magyarból szabadcsapatot szervezett, de csak Drinápolyig jutottak el, itt értesültek a világosi fegyverletételről, találkoztak az első menekülőkkel. Ezután felvállalta az emigránsok segítségét, lakáshoz, jövedelmet biztosító foglalkozáshoz juttatását. • 1850-ben Kiutahiába találkozott Kossuth Lajossal, ez az ismeretség egész életére meghatározó volt. Haláláig őrizte Kossuth emlékét. Kossuth bizalmába fogadta ifjú rajongóját, aki figyelmeztette az életére törő császári bérgyilkosokra, ellenőrizte a konyhájába kerülő ételeket. • 1851, a konstantinápolyi Magyar Egyesület jegyzője volt. Tovább utazott a barátságos Londonba, mert a császári konzul kikérte, mint katonakötelest. • 1852 januárjában részt vett Kemény Farkas, volt honvédezredes temetésén, aki január 4-én hunyt el. Még abban az évben Jersey szigetére, az európai emigráció egyik gyülekezőhelyére, költözött Kossuth Lajos ajánlásával. Gróf Teleki Sándorral lakik egy házban. Gyakori vendége volt Victor Hugónak. Környezetében ismerkedik meg a fényképezés technikájával. Reményi Ede virtuóz hegedűművészt elkísérte angliai hangverseny kőrútján, aki itt alapozta meg hírnevét. • 1853-1855, a British Muzeum gyűjteményeiben kutat, könyvtárában a beutazott keleti országokról szóló írásokat tanulmányozza, amit később használ fel. Megismerkedett az olasz forradalmár Garibaldival, az orosz Herzennel, a francia szocialista Louis Blanc-val. • 1854-ben kérte az angol állampolgárságot, de visszautasították. • 1860. Keletről hozott gyűjteményét az Erdélyi Múzeum- Egyletnek adományozta. • 1861-ben hat kötetben megjelent az Utazás keleten című útleírása. Részt vett a megélénkülő politikai életben, az Udvarhelyszéki törvényhatóság alakuló gyűlésének ad-hoc jegyzője. Nem fogadja el a közigazgatásban felajánlott állásokat, minden idejét a kutatómunkának szenteli. Kelet tündérvilága, avagy Szaif Züliázán szultán címen arab rege gyűjteményt fordít és ad ki Kolozsváron. • 1861-1863. Nagybátyja, Mikes Benedek zabolai kastélyának könyvtárában kutat. • 1862. Megkezdte a források gyűjtését és a Székelyföld bejárását, közben nedves-kollódiumos eljárással fényképeket készített, ezek alapján pontos illusztrációk, fametszetek, készülhettek könyve számára. Úttörő szerepet töltött be Erdélyben a tudományos és művészettörténelmi fotódokumentumok készítésében és felhasználásában. Kezdetben Mezei József is készített képeket főműve illusztrálására. • 1865, politikai okokból áttér az unitárius vallásra. • 1868, Pesten megjelenik főműve, A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból első, Udvarhely széki kötete, amit 1869-ben a II. csíkszéki és III. háromszéki kötete, 1870-ben IV marosszéki, 1871-ben V aranyosszéki, 1873-ban VI. barcasági kötete követ. • 1870-ben Marosvásárhelyen ország-gyűlési képviselőnek választják, ezután élete végéig tagja volt a magyar országgyűlésnek '48-as, függetlenségi programmal. • 1871-től a székelykeresztúri kerület képviselője. • 1872, megjelenik országgyűlési beszédeinek első kötete. Beszédeit is összesen hat kötetben adja ki. Megnyitja a Szejke-fürdőt, megkezdi a borvíz beszállítását a városba. • 1875, a Székelyudvarhelyen megjelenő Baloldal című ellenzéki hetilap munkatársa, ami ezután Kolozsváron jelenik meg. • 1881-ben megbukik a keresztúri választásokon, ezután haláláig a Bihar megyei berettyóújfalusi kerületben kap mandátumot. • 1887-ben tudományos munkája késői elismeréseként megválasztják a Magyar Akadémia levelező tagjának, a Magyar Néprajzi Társaság székely szakosztályának elnöke. • 1888-ban tartja meg akadémiai székfoglaló beszédét A székelyek származásáról és intézményeiről címmel. • 1889-ben egy 850 tagú küldöttséggel Turinba (Torino) utazik Kossuth Lajoshoz, Párizsban Victor Hugo munkásságáról mond beszédet. Megjelenik a Torda város és környéke című műve. • 1890. április 19-én Budapesten meghal, április 21-én a Szejke-fürdőn temetik el.
