Kovács Piroska: Orbán Balázs kapui (Székelyudvarhely, 2012)
A kapufaragás eszközei: 1. bot (fakalapács) 2. faragó fejsze 3. hargas fejsze 4. ródaló fejsze 5. cirkálom 6-7. kupásvéső Haáz Ferenc Felírása: Állíttatta székelyudvarhely municipium néptanácsa 1973 (a kiskapu felett) SZÍVES VENDÉGLÁTÓ E KAPU GAZDÁJA, DE A GONOSZ EMBERT FURKÓS BOTTAL VÁRJA - EZT A KAPUT ORBÁN BALÁZS EMLÉKÉRE KÉSZÍTETTÉK SZÉKELY LAJOS VEZETÉSÉVEL A SZÉKELYUDVARHELYI FAFARAGÓK (a szemöldökgerendán hosszan) Eredeti helye: Új kapuként állították fel. Ubomyi Mihály, városvezető ötlete volt, hogy a város is állíttasson egy emlékkaput. A faanyag beszerzésében (a Szarkakő felé eső Kondorban vágták), szállításában, a kapu felállításában több udvarhelyi vállalat is részt vett. Az igazgatók személyes feladatnak tekintették a kapuállítás ügyét. A munkálatok koordonálását Ubomyi megbízásából Kovács Mihály tanár, városi tanfelügyelő végezte. Készítették: Az Udvarhelyi Fafaragók Szövetkezete készítette, ifj. Székely Lajos, a szövetkezet vezetője és faragó társai ajándékként faragták a Kossuth utcai műhelyükben, ők is állították fel. A fafaragó Székely család Telekfalváról származott. Id. Székely Lajos és Székely Béla nevéhez fűződik a telekfalvi fafaragás kezdete. 1941 - 1945 között Székely Lajos létrehozott és fenntartott egy faragó műhelyt, ahol a falu férfi tagjait foglalkoztatta. Ebben nagy szerepe volt Haáz Ferenc Rezső, udvarhelyi tanárnak. Elsősorban használati eszközöket - orsó, guzsaly, villa, gereblye - készítettek. A falubeliek számára kiegészítő j övedelmi forrást j elentett. Később áttértek dísztárgyak készítésére. Közben a Székely család beköltözött Székelyudvarhelyre, szövetkezetbe tömörülve, külföldi és belföldi megrendelők számára, ipari tételekben készítették a dísztárgyakat, bútorokat, kaput. A kapu bemutatása: Oszlopdíszes kapu. Ez azt jelenti, hogy a zábék közepén féldomború díszoszlop húzódik. Ez nem rátét, hanem a kapuláb fájából alakítják ki a talapzati részből és a csigás oszlopfőből formált díszítést. Csigás kapunak is nevezik. Az Udvarhely vidéki kapuk legdíszesebb és íegmunkásabb változata, más vidékeken nem fordul elő. Szerkezeti felépítésében eltér a hagyományos Udvarhely vidéki kapuktól. Monumentális mérete, arányai, a kapuívek fogrovatos díszítése a háromszéki kapukra emlékeztet. A virágos indás motívum viszont az udvarhelyi kapuk sajátja. Az oszlopdísz beosztását, tagolását a 19. sz. elején, közepén készült kapukról vették át ( Keményfalva, Fenyéd, Udvarhely ). Virágos motívumai újszerűek, mellőzik a kapufaragó elődök hagyományos virágait. Ez a kapu olyan korban készült, amikor a múlt idézése, a hagyományok ápolása nem illeszkedett be a hatalmi önkény tobzódó világába. És mégis elkészült! Elkészült, mert a városnak józanul gondolkodó vezetője volt, és voltak felelősen gondolkodó fiai. HARMADIK KAPU 16
