Kovács Piroska: Orbán Balázs kapui (Székelyudvarhely, 2012)
Hogyan jött létre a Szabadtéri Kapumúzeum? Az indulás... A szejke-fürdői székelykapuállítás értelmiségi indíttatásból született. A szellemi elit álmodta meg. A diktatúra alatti években az ilyen természetű - nemzeti önazonosságunk szimbólumainak fenntartására fordított tevékenység - nem volt veszélytelen vállalkozás. Egyfajta csendes ellenállást jelentett abban a korban. A munka elindításával, szervezésével Kovács Mihályt bízta meg a városvezetés. Kovács Mihály emlékezik ezekre az évekre: Az 1968-as területi átszervezés után Székelyudvarhely tanfelügyelője voltam, s ilyen minőségben jártam a municipiumhoz tartozó falvak iskoláit. Akkor figyeltem fel egy mind gyakoribb jelenségre: a falusi gazdaságok fából készült kapuit vasszerkezetre cserélik. A székelykapu szinte nyűg lett a gazdálkodók számára. A régi kis cséplőgépek helyett hatalmasokat hoztak, nem fért be a kapun, a szénát traktorral szállították el a kollektív gazdaságok, az sem fért ki a kapun, ha a csűrben megrakták a szekeret. Helyenként még elhangzott az ateista élcelődés is: Isten segedelméből vagy fából építette-e a gazda a kapuját? Úgy tűnt, hogy a változó világ elsöpri a kapukat is, az már nem korszerű, nem divat, jön a vas korszaka... A jelenséget szülőfalumban, Máréfalván is észleltem. 1972-ben a bátyám (Kovács Lajos kapufaragó) lebontotta Simon Béla kapuját. A régi szép kapu Olasz Péter, ősi „ármálista” család portáját díszítette. Megkérdeztem a bátyámat, hogy a gazda mire használja fel a régi kapu anyagát? A három kapuzábéból lesz három sas, még 20-30 évig függhet rajta a kerítés, s a többi részét eltüzeli - hangzott a válasz. Akkor döbbentünk rá, hogy ezt valahogy meg kellene állítani. Az így lerombolt kapukat a gazdáktól meg lehetne vásárolni, kérni érte az erdészettől egy szekér tűzifát, s az így megszerzett kapukat valahol újra fel lehetne állítani, megmentenénk a pusztulástól. így jött be a képbe a Szejke, Orbán Balázs síremléke. Beszéltem Fülöp Lajos fiatal muzeológussal, megnéztük a helyszínt is, majd közöltem Ubomyi Mihállyal, a város első titkárával, ő azonnal felkarolta a gondolatot. Határozatot hozatott a Végrehajtó Bizottsággal, s ennek értelmében megbíztak a munka szervezésével és irányításával. Az udvarhelyi vállalatok vezetői örömmel segítették az ötletet. Felvállalták, hogy a „megszerzett” kapukat beszállítják a helyszínre, és felállítják. Mindenki egy kaput. A kapuállítás gondolatát egyre többen átvették, s egyre többen beszéltek róla a városban. Erezték a gondolat nagyszerűségét. Közben kiderült, hogy az Orbán Balázs kapuja, amelyet diákkoromban még a szejkei háza előtt láttam, ott hever a múzeum udvarán. Fülöp Lajossal úgy döntöttünk, hogy azt vitetjük ki elsőként. 1973 tavaszán felállítottuk az első három kaput. így indult el a munka. Távlati terveink közt szerepelt, egy fenyédi és egy máréfalvi kapu behozatala, amit már kiszemeltünk. Erre a következő években került sor... Hadd soroljam - a teljesség igénye nélkül - az udvarhelyi vállalatok vezetőit, akik segítették a kapuk állítását: Fejér Jenő - Faipari Vállalat igazgatója, Kiss Gábor - Fa- Fémipari Vállalat igazgatója, Simó Lajos - Helyipari Vállalat igazgatója, Veres Károly - Cémagyár igazgatója, Veress Mózes - Építőipari Vállalat igazgatója. 10
