Veress Péter: Korond. Kerámia (Székelyudvarhely, 1996)
hogy több tordai fazekas Koronára költözött. Ez új formák, új motívumok meghonosodását jelentette. 1920-ban "felfedezik" azt a Kárpátokon túli piacot, aminek alapja az ottani románság halottkultusza. Minden évben a halottak emlékére étel- és italáldozatot mutatnak be, amit "pománd"-nak hívnak. A szertartás abból áll, hogy kerek, mély tálakba főtt búzakását tesznek, közepébe pedig égő gyertyát állítanak, és kancsókba bort töltenek. Annyi tálra és kancsóra van szükség, ahány rokona van a halottnak. Fontos szabály, hogy az edények csak agyagból készülhetnek. Miután Bokály elfogyasztották az ételt és megitták a bort, az edényeket összetörik. Azt a tálat és kancsót, amiből már egyszer valaki "pománát" kapott, másnak nem szabad többet használnia. ' E szertartáshoz szükséges edényeket az évente többször megtartott nagyvásárokon, "mos"-okon vásárolják. Innen a Korondon elterjedt mondás, hogy "a másra dolgozik". ki 1930-as években olyan nagy a kerámiapiac igénye, hogy egy "jó" esztendőben a falu termelése 3.200.000 darab kerámiatárgy körül mozog (Kocsi Márta-Csomor Lajos becslése). 1941 és 1943 között hat köröndi fazekas ment el Mezőtúrra, Bad ár Balázs műhelyébe dolgozni. Hazatérve elterjesztették az ott tanult fogásokat és az ott tanult népies szecessziós mintákat. AII. világháború után a mázas parasztedények és a "mós"-ra gyártott tálak és kancsók jelentették a köröndi kerámiát egészen a 60-as évek közepéig, amikor Románia-szerte fellendült a turizmus. Ettől kezdve újból a díszkerámia gyártása került előtérbe. Az 1970-es évekre tehető a köröndi agyagipar újabb felvirágzása. Ez az az időszak a falu történetében, amikor a 200 munkást foglalkoztató gyárban és az otthoni műhelyekben évente 5- 10 milliós nagyságrendben gyártottak különböző kerámiatárgyakat. A mennyiségi növekedés óhatatlanul minőségi romláshoz és az esztétikai szint zuhanásához vezetett. Hullámvölgyet jelent a köröndi fazekasság történetében az 1980-as évek második fele, mert a mind fagyosabbá váló politikai helyzet gyakorlatilag megszünteti a piacot jelentő turizmust. 5