Ivácsony Zsuzsa - Szabó Károly - Tófalvi Enikő (szerk.): Anna-sorsok. Válogatás a Haáz Rezső Múzeum pályázati kiírására készült irodalmi művekből (Székelyudvarhely, 2015)
Anna Kihajoltam az ablakon és nézelődtem. Néztem az eget, néztem a tájat, közben pedig azon töprengtem, volt életemnek értelme? Volt életemnek értelme? Volt annak értelme, hogy elvetettem a gyermeket? Vajon megérte ez az utat választanom? Csupa, csupa választ kereső kérdések. És vajon mit gondolhatnak rólam az emberek? Vajon pozitív a véleményük rólam? Tudom, vannak olyan emberek, akik azt mondják, hogy ők a saját fejük után mennek, és nem érdekli őket más emberek véleménye. Szerintem ez hazugság, hiszen mondhatjuk azt, hogy nem érdekel más ember véleménye, de belül mégis rájövünk arra, hogy igenis számit más véleménye. Akár arról, hogy, hogy nézünk ki. Akár arról, hogy milyen színű pulcsit vettünk tegnap az üzletben. Bármilyen témáról is legyen szó. De sajnos erre a kérdésre is csak azt tudom mondani, hogy nem tudom. Nem tudom, hogy milyen véleménye lehet másnak rólam. Pedig, hogy őszinte legyek, nagyon is érdekelne. Időközben muszáj volt leülnöm a fotelbe, hiszen szívem fájni kezdett. Vajon büszkék rám azok az emberek, akiknek szolgáltam? Vagy semmibe vettek? Tudom, hibáztam, de ez így van rendjén. Minden ember hibázik, soraikból én sem maradtam ki. Bíztam az öregasszonyban, ezt az utat választottam. Elvetettem a gyermeket, és szolgálni mentem egy családhoz. Főztem, takarítottam, mindent megcsináltam, amit csak kértek tőlem. Bár tudom, erre soha nem kapok választ, de azért mégis remélem azt, hogy elégedettek velem azért, amiket tettem értük. Eltelt az idő, méghozzá nagyon gyorsan és most itt ülök a fotelben. Ülök, gondolkodom és töprengek. Újra és újra felteszem ugyanazokat a kérdéseket magamnak. Volt valami értelme harcolni? Azért harcolni, hogy élni tudjak, hogy egészséges ember legyek? Hogy segítsek más embereknek, miközben az én életem úgymond semmit nem ér? Mint minden más kérdésre, úgy gondolom, erre sem kapok választ. Mint, ahogy talán a többire sem... DOBAI Norbert-Attila Benedek Elek Pedagógiai Líceum, VIII. osztály
