Ivácsony Zsuzsa - Szabó Károly - Tófalvi Enikő (szerk.): Anna-sorsok. Válogatás a Haáz Rezső Múzeum pályázati kiírására készült irodalmi művekből (Székelyudvarhely, 2015)

Azt mondta, jó ötlete támadt. Elmondta, hogy ha feleségül venne, mindketten jól járnánk. Türtőztetnem kellett magam, nehogy felkacagjak. Feleségül akar venni? ENGEM?- És neked mi hasznod lenne belőle? - kérdeztem meglepetten.- Csupán annyi, hogy naphosszat a szerelmemmel lehetnék. - mondta ezt, mint egy teljesen természetes dolgot.

Végül nem adtam választ neki. Nem akartam megbántani a visszautasító nemmel. Meg volt rá az okom, miért nem mondtam igent, bár ez lett volna életem nagy lehetősége. Nem szerettem volna, ha őt is megbélyegzik miattam. Túlságosan megkedveltem, minthogy akaratlanul is megkeserítsem az életét.

Egyik napon aztán váratlan dolog történt: Csongor eljött hozzánk. Se szó, se beszéd egyből a lényegre tért: El akar venni feleségül. Az egész család ámulva nézett rá. Szüleim egyből neki ígérték a kezem. Csongor addig nem fogadta el, amíg nem kérdezett meg, hogy szeretném-e.- Készen állsz rá, hogy pletyka tárgya legyél? - kérdeztem szomorúan.

Készen állt. Még a gyermek születése előtt megtartottuk az esküvőt. Boldogan éltünk a kis Lajos születéséig. Ezután még boldogabban. A történelem fortélyai miatt azonban majdnem romba dőlt az addig felépített közös életünk. A posta késése mentett meg minket.

Egyik keddi napon virradóra szörnyen döngettek a kapun. Megérkeztek a behajtók. Mindent földünket elvitték. De nem csak mi jártunk így, hanem az egész ország. Megjött a kommunizmus. Sírtam, jajveszékeltem, hogy most mi lesz velünk. Föld nélkül nem élhetünk meg. Pénzünk nincs, kevés a tartalékunk. De nem tehettünk semmit. Szüleimtől és testvéreimtől, sőt senkitől nem kérhettem segítséget. Csak a Jóistentől remélhettünk csodát, aki adott is. Egy postai vaskos levél formájában érkezett. Régi volt a dátum rajta, Csongor szüleitől jött. Még a menyegzőre küldték azt a pénz, ami benne volt. Bár nem ismertem őket, gondolatban megcsókoltam kezüketlábukat. így tudunk vásárolni a boltban kenyeret, tejet és nem fogunk éhezni.

Az életünk homokórája lepergett. Csongorral felneveltünk egy egészséges gyermeket, Lajost, akiben mindig örömünket leltük, egész életünk során. A faluban mindenki azt hitte, hogy

54