Zepeczaner Jenő (szerk.): Haáz Rezső Múzeum (Székelyudvarhely, 2005)

(protestánsok jogaival, vallási sérelmeivel, a kálvinista hitvédelemmel, a vallási toleranciával, valláspolitikával foglalkozik, bibliák, bibliai kommentárok, ige­hirdetések, prédikációk, halotti beszédek, kegyes olvasmányok) kötetek mellett megtaláljuk a korabeli vagy régebbi jogi, történelmi, politikai, gazdasági, termé­szettudományos, irodalmi, filológiai, filozófiai vonatkozásúakat is , eredetiben vagy fordításban (néha még saját fordításban is) legtöbbjük nyomtatásban, de kézirati másolatban is. Possesor jegyek, lapszéli, lapalji bejegyzések árulkodnak tulajdonosaik kilétéről, a könyvek használatáról illetve olvasottságukról. Szakfo­lyóirataik, politikai hírlapjaik, összegyűjtött röpirataik, kiadói katalógusaik, metszetalbumaik mind tágabb értelmezést adnak a fentebb leírtaknak. Sokan közülük külföldön tanultak, könyveiket ott szerezték be. így tehát nem csodál­kozhatunk azon, hogy a korabeli Európa leghíresebb nyomtató és könyvkötő műhelyeinek termékeivel gazdagították szellemi tárházukat. Itt említjük meg, hogy ennek köszönhetően könyvtárunkban a könyvkötészet technikai és művészeti mintapéldányait is tanulmányozhatjuk az erdélyi és magyarországi kötéseken át egészen a németországi XVI. Századi jeles mesterek által készített, remekbeszabott dúcnyomásos és görgetős díszítésű, bőrbevonatú, fatáblás köte­tekig, amelyek közül sokat alkotójuk megnevezéséig tudunk azonosítani. Külön­böző korok különböző stílus és ízlésvilága találkozik itt ilyen szempontból. A könyvtár mai állományának több mint egy kilencedét jelentő 8300 régi könyv hazai osztályozás szerint a következőképpen oszlik meg: közel 2600 könyv (31%) 1700 előtt megjelent külföldi kiadvány, közel 4500 kötet (54%) 1701-1800 között megjelent külföldi kiadvány , míg 11,5%-ot kitevő majdnem 950 könyv hazai (erdélyi )nyomtatvány. Kéziratot 245-öt, ősnyomtatványt 3 darabot tar­tunk nyilván (1489-, 1490- és 1492-ből). A külföldi könyvek között olyan híres könyvnyomtatók és kiadók termékeivel találkozhatunk, mint az amszterdami Hondius, Jansonius és Elzevir, az antwerpeni Bontius, a bázeli Bertschius, Frobe­­nius és Oporinus, a genfi Crispinus, a hanoveri Wechelius, a kölni Hieratus, a londoni Bolifantus, vagy a velencei Aldinus nyomtatványai. A hazai nyomtat­ványok zömét (kb.72%) Kolozsváron nyomtatott kiadványok, szebeni (15%), nagyváradi (4%), enyedi (3,1%), gyulafehérvári, marosvásárhelyi (2-2%) illetve egyre csökkenő arányban csíksomlyói, brassói, nagykárolyi, besztercei, balázs­­falvi kiadványok jelentik. Mindezek tág lehetőséget nyújtanak a hozzáértő kutatónak az erdélyi műve­lődéstörténet különböző korszakokbeli tanulmányozásához; az erdélyi bibliofilia, könyvművészet, nyomdatörténet tisztázására a külföldi szellemi behatások, „Eu­rópához való felzárkózottságunk" vizsgálatára. Itt jegyeznénk meg, hogy az 1711-ig nyomtatott régi magyar nyomtatványok feltárása megtörtént és ennek adatai már beépültek a Régi Magyarországi Nyomtatványok az Akadémia Kiadónál 1971- illetve 1973-ben megjelent két el­ső kötete. Az 1711 utáni kiadványokról is készül pontos címleírás, amelynek alapján a magyarországi Országos Széchényi Könyvtár régi könyvekkel foglalko­zó szakemberek visszajelzései több nagyon ritka , sőt unicum jellegű kiadvány it­teni létét igazolják. Ezek között említhetjük a nagyszombati, 1735-ös kiadású Tripartitum Juris Tyrocinium..., a brassói, szintén 1735-ös Tolvaj Menyői: Az arithmétikának... regulákba foglaltatott mestersége, az 1744-es Zey András: Az olajoknak... declaratioja, 1744-ből a második kiadású, kolozsvári Kereszteni oktatások..., az 1745-ös kiadású Liliomok völgye...azaz ötven szent elmélkedések, az 1747-27

Next

/
Oldalképek
Tartalom