Székely Nép, 2010 (46. évfolyam, 59-60. szám)
2010-09-01 / 60. szám
SZÉKELYFÖLD NEVE ELLEN TILTAKOZNAK Kádár Gyula lllyefalva pecsétje és címere A napokban értesültem arról, hogy szülőfalum, Ilyefalva címerét jóváhagyták. A rendelet a Hivatalos Közlönyben május 11-én jelent meg. A címer magyarázatában ez olvasható: az ezüsthatárkő Székelyföld (románul: Tinutu Secuiesc) és a Barnaság (Brassó vidékének hagyományos neve) határát jelképezi. A rendelet megjelenése után a Kovászna Megyei Tanács elnöke örömmel állapította meg, hogy a kormányhatározat szövege azért fontos, mert mineddig a román hatóságok kétségbe vonták a magyar többségű régió létezését, amelyet a román sajtó következetesen ( úgynevezett Székelyföldként ) emleget. Azonban nem midenki örvendett ennek. A székelyföldi román civil szervezetek nem értettek egyet a véleménnyel, mert a rendeletben szereplő Székelyföld megnevezést alkotmányellenesnek tartják. E közel 800 éves megnevezés jogtalanságát abban látják, hogy a „három megyét 40 % román nemzetiségű lakja". A „határ" szó használatát pedig azért látják sértőnek, mert az a román értelmező szótár szerint „két országot egymástól elválasztó vonalat jelent." A Székelyföldön működő román szervezetek vezetői tehát úgy gondolják, hogy a említett kormánytervezet törvénytelen, mert sérti a román alkotmány első cikkelyét, amely kimondja, hogy „Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam." (MTI nyomán, Kuruc info, 2010 május 28.) Mielőtt megvizsgálnánk a fennti kijelentéseket, el kell mondanunk, ahhoz, hogy egy címert elfogadjanak, a tervezetet több helyi és országos szintű szakintézmény ellenőrzi. Szekeres Attila István heraldikust idézem: „ Miután az önkormányzat elfogad egy címer tevezetet, azt el kell fogadnia a megyei regonális, majd országos heraldikai bizottságnak. Ezt követőn látomazza a közigazgatási minisztérium, majd a kormányfőtitkárság elkészíti a kormányhatározat tervezetét. Ezt még ellenőrzi a törvényhozó tesstület, s ha eddig minden rendben találtatik, a kormány határozatban fogadja el, s a jogszabály megjelenik a hivatalos közlönyben." E procedura ismeretében izgalmas kérdés: hogyan sikerült több országos és magasrangú intézménynek olyan módon eljárni, hogy egy községi címer olyan törvénytelenségeket tartalmazzon, amelyek a román alkotmányt sérthetik? A következőkben erre kérem a választ. Az elemzést lllyefalva község címerének elemzésével kezdem. A törvénysértést előidéző címer elődje az 1870-es években készült községi címer volt, amely folytatása egy 300 évvel korábban tervezett városi jogállást tükröző jelképnek, cimerpecsétnek. Ez utóbbi lllyefalva székely oppidum (mezőváros) rangját volt hivatott tükrözni. Hajdanán lllyefalva két követtel képviseltette magát az erdélyi diétán, az országgyűlésen. A város lakói mentesítve voltak a katonáskodás terhe alól, nem függtek a széki vezetéstől, széles autonómiával, önkormányzattal bírtak. E sorok írója 1973-ban, levéltári kutató munkája során talált a város piros viaszpecsétjére, amelyet Orbán Balázs leírása alapján már ismert. (Székelyföld leírása III., Pest, 1869, 31. old.) Mivel maga a pecsét formája addig ismeretlen volt, ezért az említett viaszpecsétről fénykép alapján Kredit Aranka lerajzolta azt. Most időközben hamis rézpecsét került elő, a városi pecsétről készült rajz jelentősége megnőtt. Ma lllyefalva község központjában emelt hősök emlékművén elhelyezett márványtáblán az eredeti, az általam fényképezett és lerajzoltatott városi „cimerpecsét" ki faragott mása látható. A pecsétcimer latin körirata: "Sigillum Oppidi, S. Ilyefalva", azaz „Szent lllyefalva mezőváros pecsétje". Azért emlegetek pecsétcimert, mert a pecsét egyúttal a címer szerepét is betöltötte. lllyefalva és Háromszék (Kovászna) megye településeinek cimertervei a Történelmi Magazin folyóirat 2007 november és december lapszámaiban láttak nyomdafestéket. Szerzője a már említett heraldikus, Szekeres Attila István. lllyefalva község címerének ismertetése mellett keült sor a városi "pecsétcimer" bemutatására is. Rámutatott arra, hogy a mai községi címer átvette a korábbiakból a diszgúl, a határkő szimbólumot. Nos, a községi címer a jelkép által mintegy 420-430 éves múltra tekint vissza. Amikor elődeink megtervezték lllyefalva város pecsétcimerét, nem tudtak arról, hogy ők ezzel román alkotmányt fognak sérteni, hisz akkor Románia névre hallgató országról nem volt tudomásuk, mert az csak később, 1881-ben alakult. Úgy vélem a heraldikus Szekeres Attila István jogosan használta fel az általa készített címer szimbólumaként a korábbi címerek jelképeit. Talán nem is a határkő, a határ fogalma váltotta ki a felháborodást, hanem az, hogy egy székely ember le merte imi azt a történelmi és földrajzi valóságot, hogy a címerben látható gúla a Székelyföld és a Barcaság határát szimbolizálja. A SZÉKELYFÖLDET A SZÉKELYNÉP NEM EGY KÉT NEMZEDÉK ÓTA LAKJA Lehet, hogy azok a civil szervezetek, amelyek szót 3. oldal
