Székely Nép, 2010 (46. évfolyam, 59-60. szám)
2010-09-01 / 60. szám
SZÉKELY NÉP AZ ERDÉLYI BIZOTTSÁG HIVATALOS ÉRTESÍTŐJE 46.évfolyam 2010 szeptember 60. szám Székely szülte a magyart: A székelyek és magyarok kárpát-medencei őstörténete Dreisziger Nándor "Székely szülte a magyart." Sokszor halljuk ezt a mondást annélkül, hogy kérdeznénk azt, hogy az mennyire is igaz? Elképzelhető az, hogy a magyarok a székelyektől származnak? Talán meg is lepne bennünket, hogy ha ez tulajdonképpen a valóság lenne. De ha történelmünket alaposan megvizsgáljuk, megdöbbentő választ kapunk erre a kérdésre. Magyarországon a hivatalos ma, hogy magyarok ősei, még a székelyek is, a kilencedik század végen érkeztek a Kárpát-medencébe. A Székelyföldön más a vélemény erről. Nemrégen került kezembe Kolumbán-Antal József könyve: Székely honfoglalás (Székelyudvarhey, 2008) amiben a szerző arra a véleményre jut, hogy a székelyek a hetedik század vége felé költöztek a Kárpát-medenzébe és ott többnyire a Dunántúlon telepedtek le. Tehát Kolumbán-Antal szerint a székely honfoglalás legalább két évszázaddal megelőzte a magyart. A székely néphagyomány szerint pedig a székelyek Attila idejében kerültek a Kárpát-medencébe. Kolumbán-Antal elmélete nem kell, hogy meglepjen minket. Több időbe kerülne azokat a történészeket felsorolni akik azt mondják, hogy a székelyek már a honfoglaláskor a Kárpátmedencében voltak, mint azokat akik azt állítják, hogy ők is, mint a magyarok, a 9. század végén érkeztek. Vegyük például a Hóman- Szekfü-féle Magyar Történet cimü ötkötetes munkát, amit a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda adott ki az 1930-as években. A sorozatnak első kötetében a híres történész Hóman Bálint a helybeli székelyek és a 9. század végén érkezett honfoglalók találkozásáról számol be. Ezt a találkozást Hóman "majdnem bizonyosnak" nyilvánítja, és megállapítja, hogy a székelyek az avarok uralma alá tartozó népek lehettek. Ugyancsak elfogadják a székelyek a honfoglalás előtti Kárpát-medencében létét azok a történészek akik a ,;kettős honfoglalás" elmélet hívei: László Gyula, Makkay János és mások, akik szerint az első magyarok, vagyis a székelyek, a 670- es években érkeztek a Kárpát-medencébe. László "késői avaroknak" hívta őket. Eszerint az elmélet szerint, ami 895-ben történt, az a második honfoglalás volt. Eleinte a kettős honfoglalás elméletét a magyar történészek nagy része és különösen a Magyar Tudományos Akadémia vezetői nem fogadták el. Egyik közölük, Fodor István, vagy négy évtizede kijentette, hogy a kettős honfoglalás lehetetlenség, mert a 670-es években nem volt népvándorlás, ami újabb népeket hozhatott volna a Kárpát-medencébe. Egy negyed évszázaddal később Fodornak megváltozott a véleménye, és elismerte, hogy akkoriban újabb népcsoportok érkeztek, de arról nem beszélt, hogy azok kik lehettek. A kettős honfoglalás elmélete az 1990-es években meglehetős népszerűségnek örvendett Magyaroszágon, de manapság a Magyar Tudományos Akadémia vezetői továbbra sem ismerik azt el. Amíg egyes történészek a székelyek bejövetelét tartják az első honfoglalásnak, és a magyarok 895-ben történt érkezését a másodiknak, egy magyar történész, Vékony Gábor (1944-2004), más véleményre jutott. Vékony tanulmányait mint régész és történész az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte el. Ezután egy ideig múzeumvezető volt, majd viszszatért az ELTE-re magyar őstörténetet tanítani. Egyik specialitása a székely rovásírás volt. Munkássága folyamán sokszor más véleményre jutott mint történész kollégái. Nézeteivel sok rosszakarót szerzett magának Az elmélet, ami a legtötjb ellenséget szerzett Vékonynak, az ő honfoglalás elmélete volt. A kora-középkori magyar történelem tanulmányozása után Vékony arra a véleményre jutott, hogy nagyon sok információ ami a honfoglalással kapcsolatos, hibás. Különösen tévesnek találta a 13. századi krónikások Anonymus és Kézai Simon írásait a honfoglalásról. Ez nem kell, hogy meglepjen bennünket, hiszen ezek az írók közel négy évszázaddal, tehát vagy tizenöt emberöltővel az események után írták meg a honfoglalás történetét. Vékony szerint azok a "magyar" és kabar törzsek, akik elfoglalták a Kárpátmedencét a 9. század végén, nem képeztek egy olyan embertömeget, mint azt sok magyar történész állítja. A magyar történészek nagy része arról beszél, hogy a honfoglalás előtt csak 120 vagy legfejebb 200 ezer lakos élhetett a Kárpátmedencében. Ugyanakkor ők a honfoglalók számát 200 ezerre, de néha fél millióra teszik. Vékony teljesen más számarányokban hitt -ő több mint egy millióra képzelte a Kárpát-medence honfoglalás előtti lakosságát, és csak pár tízezerre a honfoglalókét. Népszámlálások hiányában nehéz hozzászólni ehhez a vitához. De azt tudjuk, hogy a korabeli francia föld lakosságát több mint nyolc millióra becsük egyes történészek, és az akkori olasz félsziget lakosságát pedig közel hét millióra. Ezek után elképzelhető, hogy természeti kincsekben ugyan olyan gazdag Kárpátmedencének is legalább egy millió lakosa lehetett. Körülbelül ugyanabban az időben amikor Vékony Gábor meghalt, elkezdődött egy genomiai kutatás Magyarországon. A genomia a genetika egy újabb ága, aminek segítségével az emberi családfákat nem nyolc-tíz generációval lehet visszavezetni, mint genealógiával (tradicionális családfa kutatással), hanem száz emberöltővel, vagy még messzebb. A magyarországi 1. oldal
