Székely Nép, 2008 (43-44. évfolyam, 55-56. szám)
2008-03-01 / 55. szám
SZÉKELY NÉP AZ ERDÉLYI BIZOTTSÁG HIVATALOS ÉRTESÍTŐJE 43.évfolyam 2008 március 55. szám UJ KORSZAK , A KISEBBSÉGI KÉRDÉSBEN CSAPÓ ENDRE Megjelent a Magyar Elet (Sydney) 2007. december 6-i számában A nemzeti érzést, a nemzeti azonosságtudatot, a nemzetek egymást megbecsülő, harmonikus együttélési készségét teljesen megzavarta, megrontotta a nemzetállam-szemlélet, és legfőképpen a vegyesnemzetiségű területek háborús zsákmánykénti birtoklása. Miké Imre írja 1941-ben kiadott Huszonkét év című könyvének a „Megindul a harc a parlamentben" című fejezetében: „A magyarság hat törvényhozója elé erejüket meghaladó feladatok tornyosultak, amikor Románia alkotmányozó parlamentje megnyílt. Már a választások alatt rásütötték a magyarságra az irredentizmus bélyegét. Bratianu a békekonferencián kijelentette volt, hogy az erdélyi magyarságot békés úton el fogja tüntetni, s ebben segítőtársat talált kultusz- és közoktatásügyi miniszterében, a dúsgazdag Anghelescu orvosban, aki a nagyromán kultúrpolitika alapjait megvetette. Az Anghelescu-féle kultúroffenzíva a magyar iskolák bezárásán, magyar tanulók román iskolákba kényszerítésén, állami iskolák kényszermunkával való felépítésén át az egységes román nemzetállam felé tört. Törvényhozóink nem várhattak segítséget sem a kisszámú erdélyi [román] ellenzéktől, akik sovinizmusban túltettek az ókirályság több elfogulatlanabbul gondolkodó politikusán, sem a német képviselőktől, akik a meggyesi határozattal körülbástyázva magukat, igyekeztek kisebbségi előjogaikat megőrizni. ... Az alkotmány nem ismerte el a kisebbségeknek Gyulafehérváron és Párizsban szerzett jogait, s ezek helyett bizonyos általános polgári jogokat nyilatkoztatott ki, melyek a kisebbségeket is érintik. ... Az agrárreform magyarellenes végrehajtása a magyar intézmények létalapját pusztította el. Most az intézmények tartalma ellen indult meg a hajsza, s a céltábla elsősorban a magyar iskola volt. ... 1928. október 10-én tartotta meg a Magyar Párt Székelyudvarhelyen harmadik másodéves nagygyűlését ... Pál Gábor javaslatára a nagygyűlés kimondotta, hogy a magyarság összes panaszait a Nemzetek Szövetsége elé viszi. Az egyhangúan elfogadott határozat így szól: »A magyar kisebbség 10 év óta a törvénytelenségnek, jogtalanságnak és egyenlőtlen elbánásnak elsorolhatatlan szenvedéseit viseli. A gyulafehérvári határozatban és az 1919 évi párizsi egyezményben ígért kisebbségi jogokra való hivatkozás, valamint az államhatalom gyakorlásában az egyenlőség és igazságosság alkalmazásának állandó követelése hiábavalónak bizonyultak, mert a váltakozó kormányok e jogos követelések teljesítését nemcsak következetesen megtagadták, hanem sérelmes törvények, rendeletek, valamint törvénytelen intézkedések által is a magyar kisebbség kulturális és gazdasági létfeltételeit alapjukban támadják meg.«... Bethlen György és Titulescu vitája a képviselőház 1935. dec. 3-i ülésén. [Ebből egy részlet]:.. .Bethlen György: - Rendkívül hosszadalmas lenne összes alapos és jogos panaszainknak részletes felsorolása, azért csak példaképpen és röviden teszek ezúttal említést a legfontosabbakról. így: a családnevek önkényes vizsgálata alapján a szülők és a tanulók akarata ellenére korlátozva van az iskolaválasztás szabadsága. Az egyházaink által fenntartott iskolák hasznos működése elé állandóan újabb és újabb akadályokat állítanak. A számukra biztosított iskolai autonómia megvalósítására eddig még a kezdő lépések sem tétettek meg, ehelyett azonban általában, de főleg a székelyek által lakott vidékeken is tapasztaljuk, hogy még az állami iskolákban eddig fennállott magyar nyelven való oktatás csekély terjedelme is fokozatosan csökken, vagy már teljesen meg is szűnt. Szomorúan látjuk a vallás megváltoztatására való kényszerítés elszigeteltnek nem nevezhető eseteit. Titulescu külügyminiszter félbeszakítja Bethlen Györgyöt, és ezt mondja: - A kormány nevében tiltakozom ez ellen. Ha valami panaszuk van, menjenek Genfbe, de ott sohasem adtak Önöknek igazat! A továbbiak folyamán hasonló közbeszólásokkal illették Bethlen György felszólalását: Condrus kormánypárti: - Tanuljanak meg románul, mert ha ezt nem teszik, úgy a maga magyarjainak, épp úgy mint Kräuter németjeinek, el kell hagyniok az állásaikat. Risescu képviselő: - Menjenek Budapestre, ha nem tetszik! Titulescu válaszbeszédében többek között így szólt: - A román királyi kormány nevében kijelentem teljes őszinteséggel, hogy hívei vagyunk a kisebbségek egyenlőségének, de ez az egyenlőség fel-tételezve van a román államélet számára nélkülözhetetlen conditio sine qua non-tól: az Önök őszinte kijelentésétől, hogy románok, és annak elfelejtésétől, hogy magyar állampolgárok voltak. Az Önök etnikuma vitán kívül marad. A kisebbségeknek nem volt és nem lesz 1 oldal