Székely Nép, 2006 (41. évfolyam, 51-52. szám)
2006-11-01 / 52. szám
r r SZÉKELY NÉP AZ ERDÉLYI BIZOTTSÁG HIVATALOS ÉRTESÍTŐJE 41. évfolyam 2006 november 52. szám AMERIKA ES AZ 1956-OS MAGYAR FORRADALOM Dr. Havadtőy Sándor Helyes és illő dolog, hogy ebben az országbann amerikaiak és magyarok közösen ünnepeljük az 1956-os magyar forradalom 50. évfordulóját. Ez a világtörténelemben fontos esemény, mely elindította a Szovjet Birodalom összeomlását, amerikai és magyar vállakózás volt. Egy maroknyi nép szembe mert nézni a zsarnokkal, megszűnt a félelem és a zsarnok bukása csupán idő kérdése lett. • Izgató hírek érkeztek Amerikába Magyarországról 1956 nyarán. Ismerősök és barátok, akik haza látogattak azon a nyáron, elmesélték, hogy a kommunista rendszer megbomlott. Úton, útfélen az emberek hangosan kritizálják a rendszert. A kommunistákat és különösen Rákosi Mátyást nyilvánosan hibáztatják. Miután Rákosit a Kremlin is elmarasztalta, az emberek úgy érezték, hogy őt a moszkvaiak a nép haragja elé dobták. Ezek a hírek megijesztettek, mert itt nem éreztük azt, hogy Moszkva engedékenyebb lett volna a csatlós államok iránt. 1956 szeptemberében az amerikaimagyar református lelkészek évi gyűlésére eljöttek az Amerika Hangja és a Szabad Európa Rádiók vezetői is. Lelkesedve számoltak be arról, hogy a rádiós adásaiknak Magyarországon van a leghatásosabb visszhangja. Figyelmeztettük őket a veszélyre, és hangsúlyoztuk, hogy rácsok mögött élő embereket nem tanácsos arra indítani, hogy a rácsoknak támadjanak. Ok azonban ragaszkodtak ahhoz, hogy a rádióknak ilyen irányú munkáját tovább folytassák. Nyilván a Külügyminisztérium vezetőire hallgattak, ahol John Foster Dullas külügyminiszter azt hangoztatta, hogy Amerika célja a vasfüggöny felgöngyölítése. A rádiók vezetőivel való tárgyalás alaposan megrázott. Próbáltuk magunkat távoltartani véleményüktől, mivel tudtuk, hogy a vasfüggöny felgöngyölítését sem a közvélemény, sem a haderő nem támogatta. Eisenhower elnök el volt foglalva a novemberben esedékes újraválasztás kampányával. Az elnök választási jelszava: Béke és Jólét volt. Biztosítani akarta az országot, hogy elnöksége alatt nem lesz olyan kalandos vállalkozás, mint a koreai háború. A nagyközönség belefáradt a háborúkba. A hosszú depresszió és háborúk után, békességre és meggazdagodásra vágyott. Azok, akik végig harcolták a háborúkat, házat akartak venni és családot alapítani. Európa feldarabolása, Németország két részre szakítása, a közép-európai csatlósok helyzete elfogadható volt számukra. Néha egy-egy könnyet is ejtettek, amikor a koncepciós perekről hallottak, papok, püspökök, sőt a kardinálás elítéléséről, kitelepítésekről, de senkiben sem volt hajlandóság arra, hogy akár diplomáciai, vagy éppenséggel katonai beavatkozást sürgetett volna. Különben is - hát nem voltak a mi ellenségeink - volt a kényelmes kifogás. Eisenhower számára az volt a fontos, hogy semmi se zavarja az ő választásának esélyét. A nemzetközi beavatkozás ellene mondott volna a Béke és Jólét jelszavának. Ligoniert kétségek közepette hagytuk el, látva azt a különbséget, ami a valóságos helyzet és a külügyminisztérium magatarása között állt. Amitől féltünk, az bekövetkezett október 23-án. A nép, fiatalok és öregek, gazdagok és szegények, műveltek és kevésbé iskolázottak egyöntetűen fellázadt a megszállók és azok helytartói ellen. A magyar nép olyan egyéges volt, mint ezeréves történelmében soha. Azt is hozzá kell tennünk, hogy a forradalom erkölcsös megmozdulás volt. Nem volt lopá, rablás, esztelen pusztítás. A betört kirakatokból senki semmit el nem vett. Csak a kínzóiktól kívánt a nép megszabadulni. A forradalom nem a Szovjet Birodalom ellen irányult és nem is akart szovjet-ellenes tevékenységet folytani. Nyilvánosan hirdették az egész világnak, hogy békességben kívánnál élni a Szovjet Birodalommal. Függetlenséget és demokrata kormányt akartak csupán, amint azt az Egyesült Nemzetek Alkotmánya előírja. A világ országait kérték, hogy Magyarország jogát megvédjék. A forradalom felvillanyozta az egész világot. A budapestiek hősiessége, a gyermekek bátorsága, az első győzelmek hire megtöltötte a sziveket reménységgel és a szemeket könnyekkel az egész világban. Az emberek várták a csodát, hogy a forradalom sikerrel járjon. Mindenfelé bizottságokat formáltak, pénzt és vért gyűjtöttek a szabadságharcosok részére. Napok alatt ezreket gyűjtöttek és annyi vért, hogy elég lett volna egy hadsereg számára. Elerzékenyültünk, 1. oldal
