Székely Nép, 1986-1987 (20. évfolyam, 30. szám)
1986-1987 / 30. szám
4. oldal SZÉKELY NÉP A BÉCSI KONFERENCIA Reagan elnök érdeklődik a romániai emberi jogok iránt Az 1975. évi Kereskedelmi Törvény (Trade Act) értelmében az elnöktől függ, hogy a Romániának 1976-ban adott vámkedvezményt még egy évre meghosszabbítják vagy nem. Az elnök ebben az évben is jó volt Romániához, de a Kongresszusnak június 3-án küldött átiratában erősen foglalkozott az ottani emberi jogi visszaélésekkel és jövő évi álláspontjának kialakításához utasította Shultz külügyminisztert (Secretary of State), hogy az hat hónaponként jelentést tegyen neki a romániai emberi jogok állásáról. Reagan nem fejezett ki érdeklődést külön a magyar kisebbség emberi jogai iránt, de — természetesen — az erdélyi magyarság helyzete és emberi jogainak állandó megsértése része egész Románia emberi jogainak. Ezért az Erdélyi Bizottság elhatározta, hogy az alkalmat kihasználva, részletes jelentést fog készíteni a State Departmentnek időben, hogy legyen elegendő idő a magyar rész bedolgozására a jelentésbe. Ezért a jelentést már szeptemberben beterjesztettük Shultz külügyminiszternek és néhány más fontos személyiségnek. A jelentés 80 oldalon ismerteti az erdélyi magyarságot ért sérelmeket az alábbi csoportosításban. A. Magyar nyelvű iskolázás, kultúra és anyanyelv. B. Egyházak. C. A magyarság megfélemlítése, házkutatások, letartóztatások, verések, bebörtönzések és gyilkosságok útján. D. Emberi kapcsolatok. E. Egyéb magyarellenes intézkedések. F. Javasolt megoldások. G. Kétnyelvűség — esszé. A jelentést július és augusztusban Lőte Lajos állította össze. A magyar nyelvű erdélyi jelentéseket Böszörményi Sándor, Zajkay Sándor, Nagy Lajos és Lőte Lajos fordították angolra. A sokszorosítás nagy részét Nagy Lajos végezte. Nem tudhatjuk, mi lesz jelentésünk sorsa, de úgy hisszük, az Erdélyi Bizottság megtette ebben az esetben is a legtöbbet, amit tehetett, hogy az erdélyi magyarság ügyére Reagan elnök figyelmét erőteljesen, jó időben és a lehető legnagyobb hatással felhívjuk Shultznak írt levelünkben rámutattunk arra a lehetőségre, hogy — ha az U.S. kormány nem mutat elegendő érdeklődést a magyarság sorsa iránt — Ceausescu ezt arra magyarázhatja, hogy nyugodtan folytathatja a magyarság elnyomását. Mint ismeretes, a Helsinki egyezmény által rendszeresített legújabb utókonferencia 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada részvételével Bécsben már folyamatban van. A bécsi találkozó, hasonlóan az 1977-es belgrádi és az 1980—83-ban lefolyt madridi konferenciához, a Helsinki egyezmény összes megállapításait és ígéreteit van hivatva felülvizsgálni az emberi jogok szempontjából. Mi természetesen az emberi és nemzeti, illetve kisebbségi jogok tekintetében vagyunk érdekelve. Ezért most is, mint az ottawai emberi jogi gyűlésen, a budapesti kultúrális fórumon és a berni emberi kapcsolatok konferencián jelentésben tájékoztattuk a résztvevő országok delegátusait az erdélyi magyarság szerencsétlen helyzetérről. Ez alkalommal a Reagan elnök érdeklődésére készített nagy jelentésünket légipostán küldtük el a küldöttségek vezetőinek és külön kísérő levélben kértük, hogy szólaljanak fel a konferencia folyamán az erdélyi magyarság jogait követelve. Külön írtunk az amerikai delegáció vezetőjének Mr. Warren Zimmermannak, és a State Department emberi jogi osztály vezetőjének Mr. Richard Schifternek és támogatásukat kértük. Jelentésünk néhány példányát az amerikai delegáció megfelelő helyen mintegy kirakatba teszi ki. Feltehetőleg a románok elvisznek maguknak egy példányt, mint azt a budapesti kultúrális fórumon is tették. Erősen reméljük, hogy Bécsben nemcsak az Egyesült Államok és Anglia fog felszólalni, hanem számos más nyugati ország, és Magyarország is. Több felszólalás ugyanabban az irányban nagyobb hatóerővel kecsegtet a román kormány befolyásolására. A delegátusoknak elküldjük a Carpathian Observer legújabb számát, mihelyt kijön a nyomdából, esetleges legújabb hírekkel együtt. Eddig az alábbi beszédekről értesültünk a nemzeti kisebbségekre vonatkozóan: Shultz, az USA külügyminisztere megnyitó beszédében, november 5-én az emberi jogokkal kapcsolatban többek között ezeket mondotta: „Vallásos hitének és kultúrális és nemzeti jogainak gyakorlatában sok férfi és nő továbbra is korlátozva van különböző keleti országokban. Ez különösen vonatkozik a vallási, kultúrális és etnik kisebbségekre, amit egy újabb keletű intézkedés, a bulgáriai törökök erőszakos kultúrális beolvasztására is demonstrál.” Név szerint az oroszok, ukránok, baltiak és zsidók emberi jogainak megtagadását hozza fel. Shultz az erdélyi magyarságot külön nem említette. Warren Zimmermann, az US delegáció vezetője november 10-i plenáris beszédében 6 pontban sorolja fel az emberi jogok súlyos megsértését. Beszédének negyedik pontjában említi fel, hogy a „nemzeti kisebbségeknek, zsidóknak, törököknek, magyaroknak, németeknek és másoknak megtagadják nemzeti identitásukat, beleértve kultúrájukat, vallásukat és nemzeti hagyományaikat.”. Samuel G. Vise követ, az U.S. delegáció helyettes vezetője december 12-i plenáris beszédében az erdélyi és felvidéki magyarságra nézve a következőket mondta: ,, Egyetlen sok nemzetiségű társadalomnak, beleértve az enyémet is, nincs tökéletes megoldása a különböző lakosság csoportok sokféle érdekének és kívánságának kielégítéséhez. A kelet-európai államok között mégis észrevettük, hogy Magyarország különleges erőfeszítéseket tesz, hogy reálisan és pozitív módon kezelje a nemzeti kisebbségi problémákat. Viszont több más kelet-európai országban az etnik-magyarok kultúrális helyzete ezen országok nemzetközi kötelezettségéhez képest messze elégtelennek bizonyul. Egy kelet-európai ország (Románia — A szerk.) nagy lépéseket tett hátrafelé a nemzeti kisebbségek kezelésében. A nemzeti kisebbségek nyelvén adott televízió adást megszüntették, a rádió adásokat lényegesen csökkentették. A kisebbségi nyelveken való könyvkiadás ma már majdnem kivétel nélkül az államnyelv lefordításában áll. Kisebbségi nyelvű könyvek behozatalát a vámtisztviselők megakadályozzák. ” Steny H. Hoyer képviselő, az U.S. Helsinki Komisszió társelnöke november 11-i plenáris beszédében Romániáról ezeket mondotta: ,, Románia egy állam, amelyik sokaknak megengedte, hogy kivándoroljon, mégis gátolja lakosainak szabad mozgását. Lépések történtek a vallás területén. De az U.S. Kongresszus továbbra is elégedetlen az emberi, vallási és kisebbségi jogok problémájával Romániában és nyomatékosan javasolta, hogy ezeket a problémákat hozzuk fel Bécsben. ” A bizottsági üléseken az erdélyi magyarság helyzete többször került megvitatásra. A konferencia második időszakában, a karácsonyi szünet után új javaslatokkal fog foglalkozni. Az Erdélyi Bizottság javaslatait belefoglalta az eredeti nagy jelentésébe.
