Székely Nép, 1982 (16. évfolyam, 22. szám)
1982-07-01 / 22. szám
2. oldal SZÉKELY NÉP SZÉKELY NÉP az Erdélyi Bizottság hivatalos értesítője Elnök: Lőte Lajos P. O. Box 3869, Rochester, New York 14610 Telefon: (716) 288-2014 Pénztáros: Böszörményi Sándor 2808 East 124 Street, Cleveland, Ohio 44120 Telefon: (216) 991-7873 Levelezések és pénzküldemények (tagdíj, előfizetés) a pénztáros címén. Check, Money Order Committee of Transylvania névre állítandó ki. Alelnökök: Dr. Balló István Főt. Csutoros István és Dr. Lőte Pál Levelező titkár: Kerecseny-Bárány Ida SZERKESZTŐSÉG: P. O. Box 3869, Rochester, New York 14610 Telefon: (716) 288-2014 Clevelandi iroda: 12931 Shaker Blvd., Cleveland, Ohio 44120 Apt. 704 — Telefon: (216) 295-1353 A Székely Népet (a Carpathian Observerrel együtt) az Erdélyi Bizottság tagjai tagilletményként kapják — egyesületek és szervezetek cserepéldányként. Az Erdélyi Bizottság évi tagdíja az USA- banés Kanadában $10.00, hozzátartozóiknak $3.00; kis jövedelmű nyugdíjasoknak $3.00, hozzátartozóiknak $1.00. Külföldieknek az előbbi összegeknek megfelelő idegen pénznem. Printed by Classic Printing Corp. 9527 Madison Avenue, Cleveland, Ohio 44102 évenként kétszer jelenik meg, de így is már egy 200 oldalas könyv telne ki az elmúlt 10 év során közölt anyagból. 3. Az elsősorban magyarul beszélő és olvasó közönség, különösen az ifjúság is sok értékes tudnivalóval gazdagodik a Carpathian Observer olvasásával, amelyet sem a Székely Népben, sem más magyar sajtótermékekben nem kap meg. Elismerések Tíz év elegendő hosszú idő ahhoz, hogy megvizsgálhassuk, vajon mit értünk el és mennyit valósítottunk meg az eredeti elgondolásból. Hiszszük, hogy a Carpathian Observer tartalmával jó úton járunk, mert hisz az eredeti célkitűzéseket követjük és minden írásunkban egy pozitív nemzeti gondolat vezérel minket; a témákat ennek megfelelően és gyakran időszerűség szerint is választjuk meg. De megerősít bennünket olvasóink véleménye is, ami az idők folyamán a világ minden tájáról meglehetős nagy számban futott be hozzánk. Köztük nem egy amerikai és más nemzetiségbeli személytől származó elismerések is, melyek kiterjednek a szerkesztés minőségére is. Inkább sajnáljuk, mint örülünk annak, hogy — az elismeréseken kívül — másféle hozzászólást, kritikát, vagy javaslatot talán soha nem kapunk a Carpathian Observer tartalmára és szerkesztésére nézve. Közlésre szánt anyagot nagyon keveset küldtek az elmúlt tíz év folyamán, kivéve hazai és európai külföldi újságok, folyóiratokból egy-egy cikk másolatot és gyakran a magyar fordítást is. Őszinte hálát érzünk azok iránt, akik veszik a fáradtságot és ily módon járulnak hozzá híranyagunk gazdagításához. Ezúton is kérjük őket és mindenki mást, hogy továbbra is lássanak el minket híranyaggal. Még a nagy amerikai lapokat és magazinokat sem mind járathatjuk, még kevésbé az európaiakat. A több szem többet lát elvén ezért olyan fontos olvasóink segítsége. Mint ahogy terveztük, sikerült a lap terjedelmét legtöbbször 8 oldalra emelni és az évente kétszeri megjelenést (a Székely Néppel együtt) egy kivétellel (1977. évi 2. szám, mely betegség miatt nem jelent meg) tíz éven át rendszeresen betartottuk annak ellenére, hogy — miután nem vagyunk lap-vállalat — a lapok szerkesztése más, igen aktív erdélyügyi tevékenységünk mellett meglehetősen súlyos terhet ró ránk, munkában és időben. Anyagi támogatás Vizsgálatunk során így jutunk el a mérleg egyik legérzékenyebb pontjához, a magyar közönség és a Carpathian Observer viszonyához. Amikor az első számot megmutattam egy vállalati vezető személynek, gratulált hozzá és azt gondolta, érdemes lenne a lapot 20 — 30 ezer példányban kihozni, hogy aránylag széles rétegeket érjen el. Igaz, az illető az anyagilag legerősebb amerikai etnik csoport tagja. De ha az amerikai magyarság viszonylagos létszámához és becsült anyagi erejéhez redukáljuk a lap példányszámát, 3 — 4 ezer előfizetést el lehetne várni. Aki csak kicsit tájékozva van, az jól tudja, hogy egy ilyen magas szám magyar viszonylatban lehetetlen. Csökkentsük hát tovább a már leredukált számot csupán egy negyedére; legyen tehát 1000 példány a norma. Sajnos ez is lehetetlen. Nem kívánunk itt belebonyolódni emigrációnk értékelésének ingoványos és veszélyes területére. Már csak azért sem, mert megbízhatóan nem ismerjük más nemzetcsoportok belső értékét, amivel összehasonlítást lehetne tenni. De annyit bizonyára joggal megállapíthatunk, hogy az angol nyelvű magyar sajtó (és könyvkiadás) támogatásának a foka, továbbá az emigráció szervezettsége szükségességének a felismerése, és ebből folyóan az emigráció szervezettsége, munkájának minősége és intenzitása, valamint a területileg szétszórt és gyakran világnézetben oly különböző (nem politikai világnézetre gondolunk itt) vezető személyek és szervezetek munkásságának koordinálása, az olyannyira szükséges együttműködés mind olyan tényezők, amelyek egy kivándorolt nemzeti csoport szellemi értékét, minőségét és tevékenységének a hatásfokát is meghatározzák. Távol áll tőlünk, hogy az emigrációt a Carpathian Observer támogatása függvényeként értékeljük. Ez erősen egyoldalúan túlzott és szűklátókörű nézet lenne. De a Carpathian Observer támogatóinak csekély száma sajnos nem a rendkívüli, hanem a magyar emigráció életében tipikus jelenségnek látszik. Az üzleti életből tudjuk, hogy ha a termék jó és mégsem veszik, akkor az eladási tevékenységgel (hirdetés, eladási hálózat stb.) lehet a baj. Évenkénti fizetésnél a számlázás, illetve írásbeli figyelmeztetés hiánya is okozhatja a befizetések elmaradását. A lapokban közzétett fizetett hirdetések legtöbbször ráfizetéssel végződnek. Pedig más hirdetési mód — egy-egy helyi rádió óra kivételével — nem igen áll rendelkezésre. Előadások tartása különböző magyarlakta városokban, vagy eladási hálózat kiépítése anyagi és személyzeti szűkösség miatt nem járható út. így marad maga a Carpathian Observer, ahová eljut, mint önmaga hirdetése és a Székely Nép. Itt léphetnének be a támogatás munkájába önkéntes propagáló személyek a Carpathian Observer segítségére, akik lakóhelyükön hajlandók lennének a lap terjesztésére. De vannak-e ilyenek? A nagy közönségtől várt támogatás létkérdése a Carpathian Observer fennmaradásának. A kérdés az, hogy képesek vagyunk-e tájékoztató szolgálatunk továbbfolytatására és ha igen, hány amerikai és angol közéleti személyt, szervezetet, kormányszervet, egyetemet, könyvtárt, stb.
