Székely Nép, 1976 (10. évfolyam, 10-11. szám)
1976-12-01 / 10-11. szám
8. oldal SZÉKELY NÉP A 21. ÉVFORDULÓ KÜSZÖBÉN (Folytatás az 1. oldalról) A magyar szabadságharc egyik tragikus vonása volt, hogy a nyugati világ hatalmasai tulajdonképpen nem értették meg, a másik, hogy a szomszéd népek fiai — az együttérzés számtalan jele ellenére — akkor nem lázadtak fel elnyomó kormányaik ellen. Tito és kormánya félrevezették népeiket, főleg azzal, hogy nyíltan a magyar szabadságmozgalom pártolóiként mutatták magukat, hogy aztán később Nagy Imre és társai kiadatásával és más tetteikkel elárulják nemcsak a magyar népet, de saját elvtársaikat is. Csehszlovákiában különösen az ultranacionalista szlovák pártfunkciónáriusok és az államvédelmi ható-Szilágyi Domonkos: RÉSZLETEK A “POGÁNY ZSOLTÁROKBÓL” Harangoznak Monostoron. Isten, kegyelmes ostorom, add, légyen égi kóstolóm e hang, amely az ős torony egéből hajnal-nász-toron — szerelmetes szent pásztorom! — száll légen-égen át, orom, tető fölött, a házsoron, Isten, kegyelmes ostorom. Harangoznak Monostoron. Bezárattam, be, örökre, földi halálos körökbe, elmúlás, fogadj örökbe. Egyetlen, édes halálom! egy-mindenemet fölkínálom, minden-egyemet, minden-egyem, csengő barackom, csókos meggyem-, s mint ki végső nyugalmat kíván, téged szólítván, téged híván, egy-életemet fölkínálom, egyetlenem, édes halálom. Megfáradtán, megtörötten fekszem itten már örökben, mint ha égi víg körökben elfeküsznek angyalok. Mennyei mérlegen mérettünk. Mária, könyörögj érettünk. * * * Szilágyi Domokos kolozsvári magyar költő, meg nem erősített hírek szerint, önkezével vetett véget életének október 27-én. 38 évet élt, a házsongárdi temetőben nyugszik. ságok zaklatták a magyar lakosságot és az együttérzés legkisebb megnyilvánulását is azonnal megtorolták, már a szabadságharc napjaiban. A legmesszebb azonban a román kormány ment, amely tulajdonképpen a magyar szabadságharc alatt és után megindított új típusú magyarüldözéssel formálta meg azt a nemzetiségi politikát, amelyet ma is folytat, főképpen Erdélyben, a magyarság megsemmisítésére. Köztudott hogy a magyar szabadságharc idején Erdélyben, de különösen Marosvásárhelyen és Kolozsváron a nép alig tudta elrejteni szimpátiáját a magyarországi eseményekkel kapcsolatban. Nemcsak a magyarok, de még a jobbérzésű román polgárság körében is rokonszenv nyilvánult meg. Eleinte még Gheorghiu-Dej kormánya is bizonytalankodott, de midőn a Nyugat tehetetlensége s nagy orosz csapatok bevetése következtében a szabadságharc leverése nyilvánvaló lett, a román kormány azonnal a megtorlás fegyveréhez nyúlt és azzal kizárólag a magyarokat sújtotta. Illyés Elemér “Erdély változása' című, igen tárgyilagos könyvében olvashatjuk összefoglalva ezeknek az időknek szomorú eseményeit is. Diá-Mészáros László: ERDÉLYI KARÁCSONYI LEGENDA ^ Fenn a hegyekben már aludt a világ. Máté megállt a hóbahalkuló erdő fenyői között. Levette fövegét . . . Kettesben voltak az Úrral. X — A népemért esdeklek. Hogyan merném zaklatni másként felséges színed mennybéli nyugtát? — Ismerheted az égi rendelést: Szenvedés az igazak tisztulása. — A szél elállt egy villanásra. — Megfáradtál már követni a magyarok útját? — Nem fáradtam én meg — csilant csalókán Máté szeme. — De én székely vagyok. — Talán a székely más, mint a magyar? — Hogy volna más — szabadkozott Máté riadtan. — Izzéig-csontjáig magyar. Csak több egy kicsivel. kokat hurcoltak kényszermunkába az első háború előtti kisebbség-ellenes módszereket vették elő, majd Ceausescu ma is tartó uralma alatt egyaránt alkalmazták az 56-ot követő idők közigazgatási terrorját s ugyanakkor az iparosítás és oktatás fejlesztését is a nemzetiségek eltüntetésére, széttelepítésére használják. Erdély őrzőjeként állva a vártán, a 20. évfordulón, könnyeinket hullatjuk a szabadságharc elesett hőseiért, azokért, akik a barikádokon estek el és azokért is, akiket Szibériába hurcoltak. De emlékezünk és emlékeztetünk azokra a magyar testvérekre is, akik Erdélyben, a Felvidéken és Délvidéken kettős járom alatt a magyar szabadságharcban való hitük miatt szenvedtekmártíromságot. A szabadságharc 20. évfordulóján gyászolunk, emlékezünk. De úgy érezzük, hogy éppen nekünk Erdélyért aggódó magyaroknak vigasztalást is hozott ez az évforduló. Amerikai magyar ifjúságunk kiállása Erdély ügyéért éppen most 1976-ban, méltó folytatása 56-nak. Úgy érezzük, hogy a 21. évforduló küszöbén nemcsak gyászunknak, de reménységünknek is kifejezést kell adnunk. A magyar szabadságharc nem ért és nem érhet véget. (L.B.\ — Igazságodra leltél, Máté — korholta az Úr szelíden. — Ezért egy kicsivel több a szenvedéstek is. — Karácsony napja van — kezdett alkuba —, egyetlen fiad születése napja. Neked is örömünneped. Juttass belőle Uram, ha csak egy cseppet is . . . — Kinek a javát keresed, Máté? — hozta a szél a végtelenből. NT. TOÓKOSKÁROLY erdélyi származású clevelandi református lelkészt Ralph J. Perk polgármester 90. születésnapján a város nevében proklamációban üdvözölte. * * * ÁDÁM ERZSÉBET fiatal erdélyi színésznő, januárban kezdődő amerikai és kanadai körútja során “Harangtisztán' címmel ad elő költeményeket, köztük Aprily Lajos, Dsidafenő, Reményik Sándor és Szemlér Ferenc verseit.
