Székely Nép, 1973 (7. évfolyam, 6. szám)

1973-11-01 / 6. szám

8. oldal SZÉKELY NÉP AKIK SZERETETTEL VÁRJÁK LÁTOGATÁSUNKAT ■■ A KISBACONT ÉS FARKASLAKAI EMLÉKHÁZAK ÖRIZŐI — -Amerikából és általában a nagy­világból mind többen és többen lá­togatnak el Erdélybe és hozzák a hí­reket. Ezek a hírek bizony-bizony nem jók és arra mutatnak, hogy a magyarság helyzete aggasztó. A be­számolók azonban abban is meg­egyeznek, hogy a látogatókat minde­nütt nagy szeretettel fogadja az er­délyi magyarság és javasolják, hogy aki csak teheti, töltse szabadságát, nyaralásra, pihenésre szánt idejét ezen a gyönyörű földön. Egyik olvasónk, aki nemrég járt Erdélyben beszámolt két érdekes látogatásáról. Felkereste a kisbaconi Benedek Elek emlékházat és az öreg mesemondó sírját, majd megfordult Farkaslakán, ahol Tamási Áronnak van a sírja és emlékháza. Olvasónk levele alapján számolunk be ennek a két “nemzeti” zarándokhelynek állapotáról, körülményeiről. • KISBACON "Az út két oldalán fiatal nyírfák jelzik az irányt” — olvastuk annak idején, amidőn az emlékházat lelep­lezték, a hírlapi beszámolóban —, de ezek a fák nincsenek meg, mert a helybeliek csak úgy ültették oda őket ez alkalomra gyökértelenül. Most az emlékházhoz vezető utón, amely jó állapotban van, csak két, kövekkel agyondobált, elferdült, rozs­dás tábla hirdeti az útirányt. Az em­lékház, vagyis múzeum őre Benedek Elek legkisebbik lánya, az őszhajú Flóra néni, aki szeretettel kalauzol­ja el a látogatókat a temetőbe, majd megmutatja az emlékházat, amely tele van könyvekkel, képekkel... A sírfelirat gyönyörű: Benedek Elek 1859. szeptember 30—1929. aug. 17. Gyermekekhez lehajoltam. "Jézus tanítványa voltam: A szívemhez felemeltem: Szeretette így neveltem." Olvasónk azt javasolja, hogy ír­junk Flóra néninek egy-egy levelet és köszönjük meg neki, hogy olyan gondosan őrzi a hagyományokat. Cí­me: Benedek Flóra, Batanii Mici/ Kisbacon, Jud. Covasna, Romania. Idejegyezzük Sütő András szavait is, amelyet évekkel ezelőtt a Bene­dek Múzeum leleplezése alkalmával írt, s amely, ha kritika is, de mégis az állapotok javulására utal, ha más­hol nem is, de legalább Kisbacon­ban ... így írja Sütő az 1970-ben ki­adott Rigó és Apostolban: "A negy­venes években sokat törte fejét a vezető tanács: melyik listára kerülne Benedek Elek, ha élne: a kizsákmá­­nyolóékra-e vagy a dolgozók sorába? Nyugtalanító volt a harmincholdas kert, a szántó, a kis kúria. De gazdá­ja mellett érvelt száz kötet könyv, amiről sejtették, hogy munkával kel­lett létrehozni. Felsőbb hatóságok utasítására bizottság jelent meg Fló­ra néninél, aki magányos elhagya­­tottságában apjának szellemi hagya­tékát ügyelte-rendezgette. Örömhír­ként közölték vele, hogy a házat mú­zeummá nyilvánítják: a haladó ha-TÓTH ERZSÉBET BIRTALAN JUDIT énekes karmester A Marosvásárhelyi Magyar Színház és a “Maros” Népi Együttes 24 tagú művészcsoportja ezévi amerikai és kanadai körútja során 30 magyar­lakta városban fog szerepelni. Veze­tőjük Zoltán Aladár zeneszerző, a Népi Együttes igazgatója és Széllyes Sándor, művészeti vezető. gyomány, a példás örökség zarán­dokhelyévé. Flóra néninek azonban ki kell onnan költöznie, a kulákok listáján szerepel, a jelenlétét egy percig sem lehet a kegyeletes szán­dékokkal összegyeztetni. A ház en­nek ellenére sokáig elhanyagolt álla­potban maradt. Most, hogy ily szé­pen rendbe tétetett, “flékenyezés” közén visszaszáll az emlékezet a régi kezdemények napjaiba, Zegzugos ös­vények vezetnek e mai ünnepség­hez ...” • FARKASLAKA Fenn a Hargitán, Farkaslakán Ta­mási Áron sírja szépen rendben van tartva — írja olvasónk — az ország­út mentén emlékmű felirat figyel­meztet. A sír mögött pici, kerítésre erősített fatábla nyíllal jelzi a Tamá­si Áron Emlékház irányát. A baj az, hogy aztán csak hosszú kédezőskö­­dések útján juthatunk el a célhoz. Az emlékházban .amely szülőházuk is, lakik Tamási Gáspár, Áron öccse, akinek 1971-ben jelent meg "Vadon nőtt gyöngyvirág” címmel érdekes könyve saját és nagynevű testvére életéről. Gáspár bácsi igazi őstehet­ség, mert még iskolát is alig-alig járt, szalaggal átkötve őrzi, gyűjti a neki írt üdvözleteket és mindegyikre ráírja mikor válaszolta meg. Nagyon örül minden postának, hiszen olyan elhagyatottan él öregségében. Mikor azt kérdeztem — írja olvasónk —, hogyan győzi ezt a sok választ, meg a postaköltséget, azt válaszolta: "Ne­hezen, de becsület dolga ez, fiam. Ha engem megtisztelnek levéllel, azt illik megválaszolni!” Ezután olvasónk ezt tanácsolja: "Ha valaki ír neki (vagy Flóra néni­nek) ne küldjön nemzetközi posta­kupont válaszbélyegre, mert nem tudják beváltani a helyi postán, a legközelebbi városba való beutazás pedig többe kerül, mint amennyit a kuponért fizetnek. Szerintem he­lyette jobb akármilyen pici össze­get nemzetközi postautalványon kül­deni ...” Gáspár bácsi címe: Tamási Gáspár, Lupeni/Farkaslaka, Jud. Harghita, Romania.

Next

/
Oldalképek
Tartalom