Székely Nép, 1973 (7. évfolyam, 6. szám)
1973-11-01 / 6. szám
SZÉKELY NÉP AZ ERDÉLYI BIZOTTSÁG HIVATALOS ÉRTESÍTŐJE Vol. 6. 1973. november 6. szám ÜDVÖZÖLJÜK MINDSZENTY HERCEGPRÍMÁST Tisztelettel és szeretettel üdvözöljük Mindszenty József hercegprímásunkat Amerika földjén. Mindszenty József bíboros nemcsak elárvult hazánk legfőbb egyházi méltóságának több, mint negyedszázada törvényes viselője, hanem az egész magyarság, a határokon és tengereken innen és túl élő oszthatatlan nemzet elismert szellemi és erkölcsi vezetője. Eljött népéhez Észak-Amerikába, a magyar nemzet nyolcadik törzséhez, hogy velünk lehessen egy rövid időre. Eljött ide, hogy megkérdezze tőlünk, vajon jól sáfárkodtunk-e a magyar talentumokkal, megtartottuk-e hitünket s vele templomainkat. Híven őrizzük és tovább adjuk-e anyanyelvűnket gyermekeinknek és unokáinknak, tiszteljük és ápoljuk-e kultúránkat, hagyományainkat? Eljött, hogy erőt adjon, ha elerőtlenedtünk, hitet öntsön belénk, ha a magyar jövőben vetett hit kialvóban volna bennünk és hogy utat mutasson, ha a modern élet zűrzavarában utat tévesztenénk. És jött azért is, hogy felélessze magyar lelkiismeretünket, ha az önző jólét és az egyéni érvényesülés kizárólagos vágya már kiölte volna azt belőlünk. Szavai mindnyájunknak szólnak, nemcsak annak az 5000-nyi magyarrá Hercegprímás kihallgatáson fogadta szeptember 30-án, New Brunswickban Löte Lajost, az Erdélyi Bizottság elnökét, aki, mint az erdélyi magyarság egyik szószólója köszöntötte a Hercegprímást. Mindszenty József melegen emlékezett meg a hős Márton Áron erdélyi püspökről és üdvözleteit kérte tolmácsolni az erdélyi származású amerikai-magyaroknak és az erdélyi magyarság itteni vezetőinek. nak, akik ott szorongtunk a New Brunswick-i Szt. László templom előtt és hallgattuk a hercegprímás meglepően erőteljes hangját, vagy másnap a másfélórás sajtókonferencián éreztük a börtönökben megkínzott, csodálatosan új életre kelt szellemének fényét. Összeölelkezett magyar érzések és ökumenikus szellemű áramlatok töltötték be a teret, a termet, a szobát mindenütt, ahol a hercegprímás megjelent. Nagy napok voltak ezek az emigráns magyarság életében, de itt az Egyesült Államokban, sajnos csak rövid napok. Ahogy Isten Hozott-at mondtunk a mártír hercegprímásnak, úgy mondunk most Isten Veled-et. Kérjük Isten áldását, hogy még sok éven át tartsa meg őt szellemi és fizikai erőben és engedje meg neki, hogy még sokáig munkálkodhasson a magyarság szolgálatában. Löte Lajos Megjelent a Carpathian Observer A Carpathian Observer (Kárpáti Figyelő) az Erdélyi Bizottság angol nyelvű tájékoztatója megjelent. Pontosan ez év júl. 17-én jött ki a nyomdából és kezdte meg vándorútj át a világ sok egymástól távoli sarkába. De a gondolat nem új. Hisz ott van az újjászervezett Erdélyi Bizottság 1966. szeptember 3-i közgyűlése elnöki beszámolójában, világosan és egyértelműen: "Meggyőző munkánknak főképpen a befogadó országok lakossága és hivatalosai felé kell irányulnia. Ezért nagyrészt nem-magyarul s itt Amerikában angol nyelven kell kifejeződnie. Az Erdélyi Bizottság sürgősen vizsgálja meg annak a lehetőségét, hogy rendszeres angolnyelvű tájékoztató kerüljön kiadásra. Ezzel úttörő munkát végeznénk. De igyekeznünk kell meggyőzni az Egyesült Államok illetékes tényezőit arról is, hogy a mi felvilágosító szavunk nem valami soviniszta, ultranacionalista "maradvány”, hanem a józanság, a tények szava, a közember, a magyar polgár szava.” — mondotta Lőte Lajos, az Erdélyi Bizottság elnöke. Nem a mi dolgunk, hogy bemutatkozó számunkat méltassuk. Olvasóink tették ezt meg helyettünk. Hely hiányában nem idézhetjük az elismerő leveleket. Belőlük csak néhány jellegzetes kifejezést tömörítünk ide: "Hibátlan, szemléltető, jól olvasható, okos, jó munka. Jó angolsággal világos és objektív. Nagyon jó, kitűnő, tartalmas, szép kivitelű. Abban az időben jelenik meg, amikor a magyar nép ügyét az európai konferenciák tárgysorozatáról le akarják törülni. Tehát soha jobbkor, ízléses nyomdai kiállítású. A Kárpát medence c. cikkük a legjobb, amit valaha is olvastam. Engedélyükkel használni fogom az egyetemen a tanításnál.” Amerikai részről "érdekesnek, autentikusan jól megírt, szakszerű munkának” ("professional work") értékelték a Carpathian Observert. Folyamatban lévő és minduntalan felmerülő újabb tennivalók, nem utolsó sorban az anyagiak, éveken át akadályként tornyosultak a Car(Folytatás a 3. oldalon.)
