Székely Nép, 1972 (6. évfolyam, 5. szám)
1972 / 5. szám
SZÉKELY NÉP 7. oldal SAJTÓSZEMLE HADAK ÚTJÁN Kászoni "Pillanatfelvételek egy erdélyi utazásról” című úti beszámolója a lap szeptember, október és novemberi számaiban folytatódik és befejeződik. Tanulságos olvasnivaló. A lap szeptemberi számában Pintér Pál befejezi "Erdély és a ‘nagyromán’ vajda” c. történelmi tanulmányát. A lap 1972. januári számában olvasásra ajánljuk Kászoni "A román ‘kultúrforradalom’ háttere” c. tanulmányát. VIRRASZTÓ A lap múlt év szeptemberi számából Csikménasági: "Ceausescu és a nemzetiségek” és Burján Gyula: "A Székely Hadosztály harca Erdély védelmében” c. tanulmányát emeljük ki. "Amerikaiak a trianoni békéről” c. tudósításában a lap a Congressional Record-ot jelöli meg forrásul. A tények kedvéért ehhez hozzátesszük — JANCSÓ ADRIENN marosújvári születésű előadó művésznő, Béres Ferenc népdalénekes és Kecskés András lantművész amerikai kőrútjuk során főként erdélyi népi műsort mutattak be nagy sikerrel. Az erdélyi magyar irodalmi és művészeti teljesítményeket értékelő amerikai GÁBOR ÁRON IRODALMI és MŰVÉSZETI ALAP 1971-ben SÜTŐ ANDRÁST jelölte meg, mint az esztendő legkitűnőbb erdélyi magyar íróját "Anyám könnyű álmot ígér” című művéért 1970-ben Farkas Árpád költő verseskötetét tüntették ki. amit a Virrasztó nem említ — azt is, hogy Frank Horton, a New York állambeli Rochester város képviselője, mint az Erdélyi Bizottság és a rochesteri magyarság együttes trianoni emlékestjének ünnepi szónoka Rochesterben mondott Trianon ellenes beszédet 1970. június 6-án. Ezt a beszédet teljes egészében a Congressional Record is lehozta október 14.-i számában. Horton képviselő beszédében Trianont "tragikus tévedésének mondotta, a béke esztelen és igazságtalan rendelkezéseit élesen elítélte. A KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA részletes tudósítást hozott az Erdélyi Bizottság december 4-i közgyűléséről, míg dec. 19.-i számában a Székely Nép "Morajlik a hazai föld” c. vezércikkét közölte. A KANADAI MAGYARSÁG 1972. február 5.-i számában "Hat romániai magyar Bécsbe szökött” cím alatt tudósít Móka Albert, Papp János és József, Vezér János, Vámos Róbert, Miheller Sándor elleni bírósági tárgyalásról, akik mint ismeretes, a múlt év májusában egy nagyváradi repülőgépet térítettek Bécsbe. A bécsi bíróság két és fél évi börtönre ítélte a vállalkozó szellemű margitai (Szilágy megye) fiatal embereket, akiknek "romániai” rabságuk után most még a börtön rabságát is el kell viselniük, hogy azután végre szabadon élhessenek. NEW YORK TIMES: Dimitru Tsepeneag, Párisban élő fiatal román író “Rumania: Where Thinking Is a Crime” címmel vádolja a Ceausescu rezsim politikáját az ország íróival szemben. A cikk a címével is jól jellemzett helyzetre nézve, többek között a következőket írja: "Románia az egyetlen szovjetblokk ország, ahol az írók vagy elhallgattak, vagy a rezsim szószólói lettek, mindezek eredményeként elvesztették a nagyközönség bizalmát és önbizalmukat is. Következésképpen az, hogy az ország elmulasztotta a de-sztalinizálás korai elindítását és nem tért egy valódi liberalizálódás útjára, nem hat meglepetésként.” NEUE ZÜRICHER ZEITUNG: “Das Szeklerland” — Herz der ungarischen Minderheit in Rumänien” címmel hosszabb tudósítást közölt Erdélyből. Erwin Marki, a lap keleteurópai tudósítója Brassóból indult ki a Székelyföld felé. A székely városokat, ha itt-ott rossz helyesírással is, de magyarul is kiírta, ami nyilván a kétnyelvű székelyföldi feliratoknak köszönhető. A cikkíró ott érti meg a román nemzetiségi politika kétszínűségét, amikor felismeri az ellentmondást: Ceausescu nagyvonalúbb politikát vezet be, de ugyanakkor közigazgatási reform útján kisebb területekre osztották a Magyar Autonom tartományt. Amennyire lehet, minden politikai és területi elhatárolást elkerülnek nemzetiségi alapon és teljes lojalitást követelnek meg az ún. "együttélő nemzetiségek”-től a román államhoz és a párthoz. Kolozsvárt azonban a magyar színházig kell elsétálni, hogy az ember magyar felírást lásson. A vendéglőkben három nyelvű étlapok vannak, csak éppen magyarul nincsenek kiírva az ételek. De amikor a környékbeli magyar lányok plisszirozott szoknyájukban és piros-fehér-zöld blúzaikban bejönnek a városba és magyar beszédük még jobban hangsúlyozódik élénk színeikkel, akkor a magyar szó a lágyabb román hango kát jól kiegyensúlyozza — írja Márki. Márki szerint az erdélyi magyarok számát 2 millióra becsülik. Jellemzően ezt a számot találjuk a legújabb budapesti publikációkban. (A Székely Nép évek óta a 2 miilót fogadja el az erdélyi magyarság száma alsó határának. — A szerk.) A magyar színházak, könyvkiadók, a magyar rádió és televízió adások mellett a bukaresti Magyar Kultúra Háza a román kisebbségi politika "dísztárgyai” — mondja a cikkíró. Gazdaságilag, a Székelyföld iparosítása nyilvánvalóan több románt fog behozni erre a tájékra — állapítja meg Márki. A kultúrális autonómia
