Székely Nép, 1971 (5. évfolyam, 1-4. szám)
1971 / 1-4. szám
6. oldal SZÉKELY NÉP ta neveléséért”. Befejezésül biztosítja a párt veeztőségét, hogy minden erőfeszítést megtesz "a politikai-ideológiai és nevelő munka javítása érdekében”. • "A magyar nyelv és irodalom az általános oktatásban” címen az Előre július 4. számában foglalkozik a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum dísztermében lefolyt megbeszélésekkel. “Tizenhat megyéből gyűltek öszsze a pedagógusok, hogy az Oktatásügyi Minisztérium nemzetiségi igazgatósága, a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa, a felsőoktatás, Románia Szocialista Köztársaság Filológiai Társaságának magyar osztálya, a sajtó és könyvkiadók meghívott képviselőinek részvételével megbeszéljék a magyar nyelv és irodalom tanításának időszerű kérdéseit”. — írja az Előre. Hogy miért fontos a magyar nyelv tanítása, a cikk szerint azt is a párt nemzetiségi politikája indokolja meg. Ugyanis, amint a cikk szól "ha számolunk pártunk nemzeti politikájának azzal a tételével, hogy mint a nemzet, úgy a nemzetiségek is hosszú ideig fennmaradnak, (ez is egy Ceausescu-i kijelentés. Szerk.) nem lehetünk közömbösek aziránt, hogy a jövendő nemzedékekben hogyan él majd tovább anyanyelvűnk és sajátos nemzetiségi kultúránk”. • Az "Előre” szeptember 10. számának címlapján "Egy híján ötszáz aranyérem ...” címmel foglalkozik a budapesti vadászati világkiállítással. "A vadászkiállításon nyert érmeink bizonyítják, hogy kontinensünkön kevés olyan vadban gazdag ország van, mint hazánk” — írja a lap. (Valóban így van, de Románia ezt a gazdagságot is Erdély ősi magyar földjének a bekebelezésével érte el.) • Ugyanebben a számában az Előre beszámol a kézdivásárhelyi Gábor Áron szobor avatásáról. A város főterén álló szobor ünnepélyes leleplezése kitűnő alkalmat adott Király Károly elvtársnak, a Román Kommunista Párt Kovászna megyei bizottsága első titkárának, hogy szép hosszú táviratot küldjön Ceausescu főtitkárnak. A több mint 200 szavas üzenet többek között a következőket mondja: "Gábor Áron itt született és itt élt a székely tájakon, s a román forradalmárokkal vállvetve küzdött a közös fennkölt aszményekért: a nemzeti és társadalmi szabadságért. Elődeink 1848-ban hozott véráldozata nem bizonyult hiábavalónak: álmaik beteljesültek napjainkban." A távirat így fejeződik be: "Büszkék vagyunk arra, hogy e gyönyörűséges ország lakói vagyunk, hogy munkánk, minden alkotásunk — mind anyagi, mind szellemi téren — szerves részét képezi a román nép dinamikus tevékenységének, amelyet hozzáértéssel és forradalmi odaadással irányít kommunista pártunk, élén Önnel, a nép legszeretettebb fiával”. A Marosvásárhelyi Színház északamerikai vendégjátéka Az elmúlt évben nagy sikerrel mutatkozott be egy kis erdélyi művészcsoport. Az idén ősszel — lapzártakor érkezett jelentés szerint — a Marosvásárhelyi Magyar Színház 9 tagú együttese jön Amerikába. A csoport tagjai: Tanai Bella, Tóth Erzsébet, Lőrincz Marika, Bírtalan Judit, Bács Ferenc, Széllyes Sándor, Szöllősi János és Elekes Ferenc költő. Az együttes vezetője Lukács Ede. Fellépnek az Egyesült Államok és Kanada minden nagyvárosában. Erdélyi székely népdalokat, táncokat, balladákat, erdélyi magyar írók, költők és zeneszerzők alkotásait mutatják be „Este a székelyeknél” címmel. Erdélyi írások a külföldi magyar sajtóban Olvasóink figyelmét néhány újabban megjelent erdélyi vonatkozású írásra hívjuk fel. Az egyik, "Pillanatképek egy erdélvi utazásról”, Kászoni aláírással a Hadak Űtján július— augusztusi számában jelent meg. Ugyanebben a számban van Pintér Pál "Erdély és a 'nagyromán’ Mihály vajda” című tanulmánya. A "Katolikus Magyarok Vasárnapja” hasábjain Erdélyünk ügye, az erdélyi szellem termékei gyakran találnak otthonra. A legútobbiak közül Pető Zsolt mikóújfalusi diák "Erdélyi diákok Rodostóban” c. rövid útleírását emeljük ki, mely a lap szeptember 5. számában jelent meg. Kányádi Sándor: ÁLMODÓ Várost álmodtam ide én; fölraktam, itt van: az enyém. Utat álmodtam, kész az út; fürkészem: milyen messze fut? Fényről álmodtam: fény ragyog. És álmodtam egy ablakot, ahonnan majd a végtelen tavaszi eget nézhetem. Megvan végre az ablakom, van szobám, ahol lakhatom, van alázatos szőnyegem, naponta többször ehetem. Mi kell még — kérdik —, nem elég? Örülök persze — szólanék, de csak a fejem ingatom. Állok némán — és álmodom. Kányádi Sándor Nagygalambfalván született 1929-ben. Az erdélyi magyar költészet kimagasló értéke. “Lakodalmas” című versét az erdélyi színészek elmúlt évi kőrútján Illyés Kinga mutatta be hatalmas sikerrel. Románia történelmi professzort küld a Columbia Egyetemre A bukaresti egyetem és a new yorki Columbia egyetem megállapodást kötöttek egy román történelem professzori hely létesítésére. Az új tanári állást 1972. tavaszi szemeszterrel kezdődően dr. Constantin C. Giurescu fogja betölteni, akit a Délkelet-európai közép- és újabbkori történelem szakembereként emlegetnek és akinek "Erdély a román nép történetében” c. könyve angol fordításban is megjelent. Giurescu a Columbia egyetem Nemzetközi Ügyek Intézetének, Kelet—Közép Európai szakosztályán fog működni. Fizetését a román kormány állja — egyelőre évenként csak egy szemeszterre, de a Columbia egyetem reméli, hogy amerikai adományok útján teljes évi működést fognak tudnak biztosítani a román professzornak. A Columbia egyetem a jövő évre nemzetközi szimpóziumot tervez, melynek tárgya: Románia szerepe az európai viszonylatban. Az Erdélyi Bizottság a szimpózium ügyében több magyar történésszel érintkezésbe lépett.
