Székely Nép, 1971 (5. évfolyam, 1-4. szám)

1971 / 1-4. szám

SZEREI § BRASSÓI LAPOK MAGYAR IRAS Néhány szó az erdélyi magyar újságírásról Fanyar érzéssel lapozgatjuk az erdélyi magyar újságokat. Ez az érzés végigkísért hónapokon át, mialatt rendszeresen tanulmányoz tűk ezt a különös magyarságú magyar nyelvű sajtót. Különös, mert nyelvé ben ugyan magyar, de szellemében idegen. Idegenné teszi az, hogy minder országos híranyaga a bukaresti központból származik, hogy anyagmegjelen tetése úgy látszik kötelező, és még hozzá szó szerint megadott illetve magyar ra átfordított szöveggel együtt, melyek a lapok terjedelmének mintegy három negyedét veszik el. Mindez nem meglepő, mert hisz Romániában is, mini minden más kommunista államban, a sajtó kizárólag államügy, azaz a pár; ügye és propaganda-szerve. A román propaganda azonban fülsiketítőén zajos stílusa a vásári kikiáltóéra emlékeztet. A Román Kommunista Párt kizáróla gos hatalmát az újságolvasó egy pillanatra sem felejtheti el. De mindene'* feleit, a párt felett is, a propaganda szinte nem hihető koncentrációval épí tette fel és tartja fenn Ceausescu államférfiúi képét. A magyar lapokból kitűnik, hogy a főtitkár egy modern polihisztor, aki épp úgy otthon van a2 állam vezetésben, a külpolitikában, mini a mangalica hizlalásban, az acél gyártásban, a földmívelésben, és mindamellett a kultúra minden ágában is Ezen felül ö a román nép és az ú.n.: “együttélő nemzetiségek” hőn szereteti vezére és tanítómestere. Egy filmkocka jut eszünkbe a magyar filmgyártás A RKP Brassó megyei bizottsága és a megyei néptanács lapja Szerkesztőség és kiadóhivatal: Brassó, Sadoveanu utca 3. Megjelenik: hetenként. Terjedelme: 12 oldal, 30x42 cm. 2 színben. • A lap június 26. számában olvas­suk, hogy június 23-án Brassóban megalakult a Brassói Magyar Dalegy­let. Ezzel a “Gheorge Dima” román és "Paul Richter” német kórussal együtt háromra emelkedett a brassói dalkultúra műkedvelő együtteseinek száma. Az új magyar dalárdához szá­mosán csatlakoztak a volt Törekvés, a Brassói Magyar Dalárda és az Álta­lános Munkás Dalárda egykori tagjai közül. A városi Dalszínház nagyter­mét zsúfolásik megtöltő közönség a három órás, műsoros alakuló gyűlé­sen a hivatásos és műkedvelő művé­szek előadását vastapssal jutalmazta. Nagy sikert aratott a brassói Unirea Líceum magyar tagozatának ének és tánc csoportja. "De volt csemegéje­­csattanója és ‘profi fénypontja’ is az előadásnak” — írja a Brassói Lapok. "Dukász Anna érdemes művész, a Sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház igazgatója külföldi turnéján bemutatott magyar népdal- és nóta­műsorából hozott el egy csokorra­­valót erre az estére”. "Fergeteges” sikert aratott. A Dalegylet megalaku­lását a Brassói Lapok Ceausescu fő­titkár a Magyar Nemzetiségű Dolgo­zók Országos Tanácsa ez év márciusi gyűlésén elhangzott beszédével hoz­zák összefüggésbe, mely a brassói magyarság "hagyományos műveltség­­szóm ja és kultúra szeretete mellett ösztönző-mozgosító erővel hatott rá­juk”. • Dr. Szikszay Jenő tanár szerkesz­tésében "Kis irodalomtörténet” cí­men állandó rovat jelenik meg a Brassói Lapokban. Ebben az évben a következő írókról és költőkről hozott tanulmányt rovatában: Ady Endre, Kaffka Margit, Tóth Árpád, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond, Móra Ferenc, Babits Mi­hály, József Attila, Krúdy Gyula, Kassák Lajos, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Illyés Gyula, Nagy Lajos. AZ RKP MARSIT* MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI NEPTANACS NAPILAPJA A Román Kommunista Párt megyei bizottsága és a megyei néptanács napilapja Szerkesztőség és Kiadóhivatal: Csíkszereda, Lenin utca 11. Terjedelme: 4 oldal, 42x60 cm. Szövegközi fényképekkel. • A “Hargita” írja június 30. szá­mában, hogy a gyergyószentmiklósi Építőipari Szakiskolában ebben az évben első ízben lesz magyar nyelvű oktatás. Az új tanévben 12 osztály in­dul, összesen 407 tanulóval. Ezek kö­zül kilencben magyar, háromban pe­dig román lesz az oktatás nyelve. Szakmánként és osztályonként 35 ta­nulót vesznek fel. • Űj szakmai iskola Csíkszeredán a Faipari Iskolaközpont. Az új szak­iskolában, négy osztályban magyar nyelven történik az oktatás és a fel­vételi vizsgára álló tanulók anya­nyelvükön felelhetnek számtanból és fizikából — írja a Hargita július 2-án. • A székelyudvarhelyi Ipari Szakis­kola 6 osztályában 196 tanulót vesz­nek fel. Ezek közül 4 osztályban ma­gyar nyelvű oktatás lesz. (Hargita Július 1.) • A “Hargita” olvasása közben búk kantunk rá, hogy Csíkszereda egyik városnegyedének "Tudor Vladimires cu” a neve, míg Székelyudvarhelyer a líceum dr. Petra Groza nevét viseli • "Jobb munkával jobb minősége termékeket” címet visel a “Hargita' kerekasztal megbeszélése a megye ipari termeléséről. A megbeszélések összefoglaló megállapítása az, hogy "a vállalatok vezetőségeinek, a mun­kaközösségeknek sokkal következe­tesebben, felelőségtelj esebben kel) törekedniük termékeik minőségének a javítására. A tények azt igazolják hogy egyik-másik munkahelyen túl nagy engedményeket tesznek a minő­ség rovására” — írja a Hargita jú nius 18-án. • A Hargita június 22. számában felsorolja az 1971/1972. tanévvel kéz dődő új magyar tannyelvű iskolákat: Új magyar tannyelvű líceumok: (6) Nagyvárad, Sepsiszentgyörgy, Csík­szereda, Marosvásárhely (Bolyai Far­kas líceum), Szatmár és Temesvár (Új német nyelvű líceumok: Brassó Szeben, Temesvár.) Új magyar tannyelvű tagozatok: (3) A sepsiszentgyörgyi építőipari szak iskolában, a gyergyószentmiklósi épí

Next

/
Oldalképek
Tartalom