Székely Nép, 1971 (5. évfolyam, 1-4. szám)
1971 / 1-4. szám
UNIÓT MAGYARORSZÁGGAL! SZÉKELY NÉP AZ ERDÉLYI BIZOTTSÁG HIVATALOS ÉRTESÍTŐJE Vol. 5. No. 1-4. 1971. 5. évfolyam 1—4. szám, 1971. MORAJLIK A HAZAI FÖLD SZEMLÉR FERENC: Székelyudvarhely Szép szelíden megy a vasút, Udvarhelyre megy a vasút. Ide-oda kanyarog, mintha baktatna gyalog. Hazafelé tart a székely, a kalauz sem kivétel. Édes szavuk ügyelem. Szívem forró figyelem. Könnyű emlék köde leng fel Budvárral, csipkés Csicserrel. Lágyan ragyog az a kép közelébb és közelébb. Meglátom-e most a házat, ahol megszült a vigyázat? Apám s anyám árnya hol, milyen tájon bujdokol? Udvarhelyre hazatérvén elbúsít a régi törvény. Elindultál, kisgyerek, visszatérsz, és nincs helyed. Sem a réten, sem a völgyben, sem egy régi meleg ölben. Csak a Papkert árnyai várják lelked szállani. SOKOLDALÚ ALKOTÓ Szemlér Ferenc, aki 1906-ban született Székelyudvarhelyen, ahol apja idős Szemlér Ferenc, maga is író és műfordító, a helybeli gimnázium tanára volt. Szemlér Ferenc Brassóban ügyvéd és újságíró. íróként az Erdélyi Helikon, a Brassói Lapok, majd a Kelet Népe és több más folyóirat munkatársa. Versben, prózában és műfordításban egyaránt jelentős sikereket ér el. 1942-ben Baumgarten díjat kap. Nixon elnök pekingi látogatásának híre villámcsapásként hatott szerte a világon. Külföldön éppúgy, mint itthon sokan igyekeznek megválaszolni a kérdésre, vájjon kinek, mit fog hozni az Egyesült Államok és kommunista Kína államfőinek találkozása, mely több mint 20 éve tartó teljes kapcsolattalanságnak vet egyszerre véget. Nem célunk ezen a helyen globális megfontolásokba kezdeni. E helyett "csupán” a Kárpátmedence és környékére fordítjuk figyelmünket, mert a tervezett elnöki utazás hírére az ősi magyar föld morajlik és ott kerekednek azok a felhők, melyekből könnyen vihar szakadhat. Bár kevéske nyilvánosságot kapott a román államfő szerepe a Nixon— Mao találkozással kapcsolatban, az itt-ott felbukkant szűkszavú híranyag alapján nem kétséges, hogy Ceausescu főtitkár, júliusi kínai útja alkalmával a Nixon vizit első ügynökének szerepét töltötte be. A szovjet vezetőket darázscsípésként érhette az amerikai—kínai kapcsolatok ilyen radikális módon való felvétele. Emellett a már több éves kínai—román baráti viszony miatt amúgyis felbosszantott Kremlint, Ceausescu közvetítő szerepe önuralmának határáig felizgathatta. Ezért van az, hogy a nagy amerikai— orosz—kínai háromszög viharszelei a nagy világhoz képest kicsi, de nekünk legdrágábbb Kárpát-medence földjén fújnak mind élesebben. A Magyarország keleti határain végződő, de később Bulgáriára is kiterjedő hadgyakorlatok derékbeszorították Romániát, figyelmeztetésül, hogy csak eddig és ne tovább próbálkozzék Románia a Szovjettől elkülönülő Kína-barát politikájával. Valószínű, hogy a hadgyakorlatok Románia és Jugoszlávia ellenes katonai készenlétet takarnak. Ebben az amúgyis feszült helyzetben mint olaj a tűzre jelent meg a budapesti Magyar Hí.rlap aug. 13-i hire Csou En-laj kínai miniszterelnök őszre tervezett balkáni útjáról. A magyar hírforrás szerint Albánia, Jugoszlávia és Románia meglátogatásának a célja egy Szovjet elleni Balkán blokk kiépítése. Nem tudhatjuk, hogy a Kremlin hogyan fog reagálni az ugyancsak előre nem tudható jövőbeli fejleményekre. Lehet, hogy a javában folyó Románia elleni hidegháborút katonai megszállás fogja követni, de az is lehet, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben (tekintetbe véve az orosz—német közeledést, a berlini megegyezést, az orosz—amerikai fegyverkezés korlátozási tárgyalások langyos, de a hidegnél melegebb hangulatát,) a Szovjet lehetőleg tartózkodni fog radikális lépésektől. Románia mindent megtesz, hogy az orosz lerohanás rémét világgá kürtölje és így valamiféle "el-a-kezekkel” deklarációt csikarjon ki Nixon elnöktől (mint ahogy Johnson elnök ily értelmű szavai 1968-ban leintették a Románia megszállását fontolgató Szovjetet). Ceausescu nem rejti véka alá azt sem, hogy Románia, népe (nem úgy, mint Csehszlovákia) egy emberként fog ellenállni az országot ért támadás esetén.(?) Ezen felül az is valószínű, hogy Ceausescu nem jött haza üres kézzel Pekingből, ami az ország biztonságát illeti. Többszáz millió dolláros kínai kölcsön mellett, a tekintélyes Chicago Daily News szerint, Peking "biztosította” Romániát a Szovjet megszállás ellen. A kínai vezetők megígérték neki, hogy kínai csapatok bevetésre készen fognak állni az orosz határon és be-
