Székely Nép, 1969-1970 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1969-1970 / 1-4. szám
14. oldal SZÉKELY NÉP mit sem tudtunk megmenteni. Feleségemmel, gyermekeimmel a szomszédoknál találkoztam. Öt óra körül hatalmas robbanás rázta meg a várost, a Közüzem gépkocsi parkjának benzintartályai gyulladtak ki. s az égő olaj-benzin a tenger tetején lángolt. Gyermekeinket már előbb biztonágba juttattuk, végül feleségem is a méternél is magasabb vízben elmenekült, s csak én ‘őriztem’ a házat, a padláson töltve a rettenetes éjszakát.” "A vízözönt, mint Noé, túléltük végül is, de lakásunk minden értéke az iszap, a sár és a víz martaléka lett. Hatalmas segélyadományok érkeznek a világ minden tájáról (sajtónk és tévé rádiónk rendszeresen informál), a legtöbb segítséget — a szászoknak — a németek küldték, de a mohácsi-vészhez hasonlítható pusztuláshoz ez mind nem elég. Tudom, hogy Amerikában sincs kolbászból a kerítés (nekünk a kerítésünket is elvitte a víz). De kell hogy legyen jó munkatárs, szomszéd, barát és ismerős, akiknek a körében éltek megosztva együtt bút és örömet. Osszátok meg egymás között a mi bánatunknak egy részét, sőt még a Pulidat is győzd meg... Tegyetek meg mindent, amit megtehettek és gyertek segítségünkre és mindazok segítségére, akik zúgolódás nélkül, de erős akarattal akarják visszaállítani a szétdult családi tűzhelyet." Marosújvár "Az itteni szódagyárat elöntötte a víz, s ezért napokig szünetelt az üzem. A vonatok nem jártak, de egyébként Marosújváron egyéb baj nincs, mert a víz Székelykocsárd felé egy más hidat tört át s ez megmentette Újvárt. Felvincen azonban a házak nagy része beomlott.” Segesvár és Dicsőszentmárton Erdélyben járt technikai szakember írja: “Segesvár és Dicsőszentmárton környéke is óriási károkat szenvedett. Itt és mindenütt Erdélyben az árvíz által okozott rombolás jövőre is kiható következménye a termőföldeken okozott kár. Nemcsak az, hogy az idei termés elpusztult, hanem az, hogy az aránylag csekély termőtalaj réteget a víz elsodorta és helyette csak iszapos homok maradt. A kilúgozott talaj megjavítása — szakértők véleménye szerint — hosszú éveket vesz igénybe. Állatállományban a kár felbecsülhetetlen. Félő, hogy ennek rövidesen éhínség lesz a következménye. Húst, zöldségfélét, tejet máris lehetetlen volt kapni, kenyérért sorba kellett állni. ” Szováta A víz olyan magas helyeket is ellepett, ahol még a legnagyobb árvizekkor sem volt veszély. A víz éjszaka lepte meg a várost, reggel ókor már derékig érő volt. Hiába a nagy külföldi segítség, annyi a károsult — írja az egyik újság —, hogy nehezen jut mindenkinek. A Medve tó gátja elszakadt és a házak között folyt a víz. A tönkrement bútorok, az iszapban szétszakadt ágyneműk, a megrongált épületek s a rengeteg homok jellemzik Szovátát, ezt a valamikor gyönyörű fürdőhelyet. Kolozsvártól — Segesvárig "Keresztülmentünk az Aranyos, Maros, Nyárád, a két Küküllő és az Olt mentén, hogy csak a nagyobb folyókat említsem. Borzalmas képek tárultak elénk. A Marosmente legjobb földjein még pocsolya van, ez évben nem teremhetnek. Igen sokat szenvedett Ludas, Kutyfalva, Radnót. E falvak végén épült háza-Az Erdélybe szánt magyar gyűjtési akciók eredményéről, hatályosságáról sok bíztató és ugyanannyi aggódó hír jutott az Erdélyi Bizottsághoz, amely a gyűjtési akció végső lebonyolítását a legnagyobb körültekintéssel intézi. Az alábbiakban azokat a híreket foglaljuk össze, amelyek több forrásból jutottak el hozzánk, s így hitelességükhöz kevés kétség férhet. Nem kívánunk ezekkel a közlésekkel vezérfonalat adni, sem konfúziót kelteni tagjainknál, csupán informálni akarunk arról, amiről tudomást szereztünk. Ugyancsak felvilágosításul szolgálhat a helyi gyűjtési akciók vezetősége számára, anélkül, kát elsöpörte az ár. Segesvárt láttuk a legborzasztóbbat: az első emeletekig ért fel a szennyes ár. Az üzletek megsemmisültek. Kolozsvár mellett, Magyar Kapuson csak a földeket árasztotta el a víz, de villám ütött a templomtoronyba, elégette a villámhárítót és zsindellyé zúzta a hatalmas ablakokat, de szerencsére nem gyújtotta fel a templomot s így Isten különös kegyelmének tekinthető, hogy nem történt tömegszerencsétlenség. Gyaluban 10 házat tett tönkre az árvíz. Az árvíz okairól “Az esőzés már egy hete tartott május első felében, de hűvös-hideg volt az idő, melynek következtében a Kárpátokon hatalmas hóréteg keletkezett, néhol 3—4 méter. Május 11-én az időjárás melegre fordult, s a meleg légkör és az állandó meleg eső (afrikai áramlat) következtében a hegyekben hirtelen és gyors olvadás kezdődött. Természetes, hogy elindult a víz, de olyan hirtelen és gyorsan, hogy elöntött és elpusztított mindent. A bajt sok helyen tetőzték földcsuszamlások.” (Természetesen a levélíró nem ír és nem is írhatna még ha akarna sem, a folyószabályozási anomáliákról, amelyeket a Kárpát-medence politikai helyzete okoz, s amelyeknek nem kis része volt a katasztrófa bizonyos területekre való kiterjedésében. — Szerk.) hogy a sajtóban való közlés széles nyilvánosságához fordulnánk. 1. ) Az Erdélyi Ferences Atyák által megindított gyűjtés Márton Áron gyulafehérvári római katolikus püspök útján kerül szétosztásra. Szőcs Dénes ferences atya közvetítésével. Az Erdélyi Bizottság támogatja ezt a szép akciót, díszelnökünk, Ft. Takács Gábor rendjének nemes munkáját, ezért kapcsolatot tartunk a Márton Áron Segélyalappal és Ft. Szőcs Dénessel. (Lásd külön felhívásunkat.) 2. ) A protestáns egyházak közreműködése tekintetében a hozzunk érkezett információk szerint a ko3. HÍREK AZ ÁRVÍZSEGÉLYRÖL ÉS AZOK ELOSZTÁSÁRÓL
