Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1948

8 A szülői ház és az iskola kapcsolata. 1948. május 15-én jelent meg az a kultuszminiszteri rendelet, amely az ország minden iskolájában elrendelte a Szülői Munkaközösségek megalakítását. Nagyfontosságú és jelentős lépés volt ez a rendelet az iskolák életében, amelynek lényege az, hogy a tanulókon keresztül az állam és a szülő, sőt az egész nép kulturális kapcsolatba kerül. A Szülői Munkaközösség feladata eggyé tenni a szülői házzal az iskolát, támogatni problémáiban és erősíteni demokratikus szellemében. A szülőknek és pedagógusoknak meg kell ismerniök egymást, hogy kölcsönösen segíthessenek egymásnak a nevelői munkában. A demokrácia alapvető gondolata, hogy közös ügyeinket csak közös munkával oldhatjuk meg. az iskolákra is vonatkozik. Fontos tehát, hogy a szülői értekezleteken, ahol nevelési kérdések és az iskolák időszerű problémáinak megoldásáról van szó, minden szülő jelen legyen. Ilyenkor az igazgató az értekezlet előtt a választmány tagjaival, elsősorban az elnökkel, megbeszéli a tennivalókat és a szőnyegre került kérdéshez minden szülő hozzászólhat a tárgyalás folyamán. Gimnáziumunk szülői társadalma is megértette az „új iskola, új szellem" követelményeit és az iskolai év elején azonnal megalakíthattuk osztályonkínt a Szülői Munkaközösség Választmányát. Ez a Választmány az elnök, két alelnök és a titkár vezetésével 18 tagból állott és március hó végéig képviselte az összekötő szerepét iskola és szülők között. 1949. április 1-én a szociális összetétel megjavítása érdekében a Szülői Munkaközösség Választmányának tisztikara a következőképpen alakult: elnök: Gazdag Dezső, dohánygyári élmunkás; alelnök: Emmer Pál cipészsegéd és Bárdi László egyet, gépész; gazd. felelős: Horóczy Ferenc, pénzügyőr; propaganda felelős: Mátyási Mihály, törv. altiszt ; jegyző: Schaar Richárdné keresk alkalmazóit. Az egyes osztályokat a következő tagok képviselték: V/a osztály: szoc. felelős: Géczy István, MÁV. s. tiszt: gazd. fel.: Kovács Ferenc, asztalos s ; prop, fel: Vetró Mihályné dohánygyári munkás ; V/b. osztály : gazd, fel: Fazekas László, MÁV. s. tiszt; prop, fel.: Szabó Ferenc, MÁV. mű. s. tiszt; VI. osztály : szoc. fel.: Dippong Péter, postaaltiszt; gazd. fel.: Szűcs Imre, szabó; prop, fel: dr. Bertényi Albert, MÁV. orvos; VH/a osztály: szoc. fel.: Soós Károly, vili. kocsivezető ; gazd. fel: Hajdú Mihály, asztalos; prop, fel: Szalonczai Pál, lakatossegéd ; VH/b osztály : szoc. fel.: Kurucz Árpádné, keresk. alk.; gazd. fel: Kajári János, asztalos segéd , prop, fel: Hajós József művezető ; VlII/a osztály : szoc. fel.: Szenessi Istvánné, varrónő: gazd. fel.: Vikor Nándor gyári munkás; prop, fel: Wayer Gyula, géplakatos; VIII/b osztály: szoc. fel: Bánfi Ferenc, földműves ; gazd. fel. : Gaál Ferenc lakatos ; prop, fel: Mészáros István, cipész. Az iskolai munka legfőbb célja a nevelés. Igazi eredményt a nevelés terén a hivatásos nevelő is csak akkor érhet el, ha sikerül a szülőt munkatársul megnyernie. A gimnáziumunkban tartott szülői értekezleteknek ez volt a legfőbb célja, mert tudatában voltunk, hogy ha a szülőt sikerül megnyerni a nevelés ügyének, a siker nem maradhat el. Ha ezt a pedagógus nem tudja elérni, legszebb előadása is mint a falrahányt borsó vész el. Ha ugyanis a szülői ráhatás és az iskolai nem fedi egymást, és a szülői és iskolai nevelés külön vágányon fut, ennek a nagyon helyleien állapotnak elsősorban a tanuló tapasztalja igen hátrányos kárát. Fontos tehát, hogy a szülőkben meg legyen a bizalom az iskola iránt és az iránt, hogy az a szülői értekezletek segítségével a szülőket támogatni akarja a nevelés nehéz feladatában.