Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1942

46 A virágzó lengyel provincia is összezsugorodott idők folyamán, de épen a mi századunkban kezdett éledni. Legnépesebb intézetük Rakovicében volt. A kastélyszerű házat szép park közepére építették. A rend krakkói temploma méltó volt a sok templomáról híres városhoz. Ausztriába jutottak el utoljára a piaristák, de gyorsan terjeszkedtek. Volt rendházuk Görzben és Károlyvárosban is. A körülmények azonban itt sem kedveztek nekik. A háború előtt már csak három helyen voltak, de sehol sem tanítottak. Elárvult a bécsi nagy Maria Treu-kollégium, mely templomával és két nagy épületszárnyával a szombathelyi székesegyház környezetére emlékeztetett, és elcsitult az egykor népes kremsi konviktus is, ahová német szóra szívesen jártak a magyar piarista iskolák diákjai is. 3. Az olasz rendtartományok. Az olasz piaristaság arculata egy és más tekintetben eltér a magyar piaristákétól. Ez a különbség nemcsak a más földrajzi és népi jellegből következik, hanem történeti fejlődés eredménye. Mi hozzászoktunk ahhoz, hogy a piarista középiskolában tanít, vagy ha többre érdemes, egyetemi katedrára kerül. Csak a rendtörténet ismerői tudják, hogy az első hazai piaristák térítők is voltak, és ez a cél a házak alapításánál is kifejezésre jutott (Podolin, Privigye). Tanítottak elemi iskolában és gimnáziumban, s majdnem mindenütt rájuk volt bízva a lelkipásztorkodás is. A hazai viszonyok később úgy irányították a rend fejlődését, hogy véglegesen a középiskolát vállalja. Hiszen a magyar közvélemény a piaristát kezdettől fogva a tudomány emberének szerette látni. Meg is jelednek hamarosan az egyetemi tanszékeken és a megalakuló Akadémiának kezdettől fogva tagjai. Más területre csak egyéni rátermettségük szólítja őket. így lesznek a népnevelés apostolai a szegedi tanyákon Tóth János és Tóth Antal, Lévay Imre megalapítja a Budapesti Kat. Kört, Szabóky Adolf meghonosítja hazánkban a kat. legényegyesületeket, Trautwein János az Oltáregyesület alapítója, Pivár Ignác a vakokat gyámolítja, Sík Sándornak a magyar cserkész-szellem kialakításában van nagy része. Az olasz piaristaság életében még ma is sok az élő valóság abból, ami nálunk a történelmi fejlődés folyamán a múlté lett. Lelkipásztorkodás, szakoktatás, tanoncnevelés, tanítóskodás, gyógypedagógia, középiskolai munka váltogatja magát házak szerint,és a nagyszámú konviktor miatt sokan foglalkoznak csupán a neveléssel. Más jelleget ad a házak szellemének a laikus-testvérek intézménye is. Nekünk az is szokatlan, hogy egy-egy olasz városban akár kéthárom piarista rendház is működik. Róma maga is ilyen. A rend anyaháza, a S. Pantaleo a város barokk-negyedének peremén, a Corso Vittorio Emanuel-én van. A renddé alakuló kongregáció számára itt kapott templomot és házat Kalazancius. Ez a szerény épülettömb sem hazai, sem olasz viszonyok szerint nem tartozik a fényes kollégiumok közé. Méltó a szerény kezdethez. Kis templomának igénytelen homlokzata alig tűnik fel a forgalmas út palotáinak sorában. A rendházat pedig csak egy sikátoron át lehet megközelíteni. A külseje sem árul el semmit, ilyen