Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1942

30 nem volt könnyű dolog különösen kezdetben, amikor még a nagy szellemi csaták utórezgései erősen foglalkoztatták és sokszor egyol­dalúan befolyásolták is a lelkeket az igazság rovására. E szellem lehetővé tette számukra, hogy a katolikumot mindig hiánytalanul átmentsék a különböző korszakokon és következetesen érvénye­sítsék is pedagógiájukban. Harmadik kiemelkedő tulajdonsága a piarista rendnek az a nemes konzervativizmus, amely valóságos történelmi küldetést látott mindig abban, hogy a mult — jelesül a magyar mult — minden szellemi és erkölcsi értékét hiánytalanul átadják az utókornak, azonban nem mint kövületet, hanem mint olyan élő valóságot, amelyből természetszerűen folyik s amelyre biztonsággal épül a jövő. Ez a konzervativizmus, melyet a krónikás találóan "haladó konzerva­tivizmus"-nak nevez, megóvta őket attól, hogy bármit elvessenek csak azért, mert régi, de méginkább attól, hogy valamit el ne fogad­janak, csak azért, mert új. Nem érték, csak sorrend szerint csatlakozik mindezekhez utol­sónak a magyar faj szeretete és a magyar közszellem öntudatos építése, illetve szolgálata, amely háromszázados pedagógiai tevékeny­ségükön mint vörös fonal húzódik végig és mint vezérlő elv érvé­nyesül, de amelyet az iskola kapuin kívül is a magyar társadalomnak, jelesül pedig a katolikus magyar társadalomnak úgyszólván minden fórumán hirdettek és képviseltek. Ez a valóban gazdag és előkelő szellem háromszázadon keresztül generációkat nevelt és a magyar élet minden posztjára értékes vezetőket, illetve munkásokat adott a nemzetnek. Boldogság tudnunk, hogy ebből a szellemből szülővá­rosunk népe és ifjúsága is századokon át táplálkozott. Hogy a város mindenkor állta a történelem viharait és a kiállott viszontagságok után fogyhatatlan életerővel állott mindig talpra; hogy teljesült a királyi jóslat: „Szeged szebb lesz, mint volt!", nem utolsósorban ennek a szellemnek köszönhető. Úgy gondolom, mindnyájunk lelkéből szólok, ha azt kívánom: Isten áldja meg érte a piarista atyákat és vezérelje őket továbbra is a virágzásnak azon az útján, melyet számukra a letűnt háromszázad kijelölt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom