Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1941

25 Szegedre teszi át lakását, és maga szabja meg a már híressé vált iskola tanulmányi rendjének alapjait. Tapolcsányi Gergely házfőnök, aki Kalazancius életét ma is olvasható zamatos nyelven írta meg, a nagyhírű római piarista Collegium Nazarenum módszerét honosítja meg a szegedi iskolában. Ez a módszer elsősorban értelemfejlesztő volt, s arra irányult, hogy az akkori divatos ismerethalmozás helyett olyan alapot adjon, amelyre építeni lehet. Ez az olasz piarista tanítási rendszer azért is rokonszenves volt nekünk, mert törődött a nemzeti érzés felébresztésével és ápolásával. 1792-ben újabb változás emelte a szegedi iskola tekintélyét: a város és a rend közös áldozattal akkor fejlesztette a gimnáziumot líceummá, főiskolává. És végül: milyenek voltak a szegedi tanárok? Csakugyan »válogatott legények"? A tanári karra vonatkozólag elégedjünk meg néhány adattal. Az önálló magyar piarista provincia harmincnégy rendfőnöke közül tizenhárom volt a szegedi iskola tanára. Tizenkét szegedi tanár került egyetemi katedrára. A négy piarista egyetemi rektor közül három volt egykor Szegeden tanár. A Magyar Tudományos Akadémia tagja lett nyolc. Íme, Szegedet nemcsak Dugonics tette híressé, hanem azok is, akik Szegedről elindulva tettek szert hírnévre 1 De a piarista a szegediek szívéhez és megbecsüléshez vezető utat az iskolán kívül is megtalálta. Nemcsak a mult példáira utalhatunk, mint volt a Gruber-féle eset a nagy kolera idején, hanem itt van tanúnak a jelen is. A „talpas"-cserkészekre gondolok. Az elmúlt évtizedek alatt többször megállapították, hogy »a piaristák sohasem szűntek meg Szeged város polgáraival egy úton haladni." Ennek az együtthaladásnak nyolc év óta egy különös és a maga nemében egyedülálló megnyilatkozása is van: a Talpasok intézménye. Mintha Szegeden egy piarista atya lelkében megismétlődött volna az a szózat, melyet Kalazancius hallott egyszer Rómában a trasieverei gondozatlan utcagyerekek láttán. Itt is találkozott egy atya, akinek szeme megakadt a kültelki szegénység neveletlen gyermekein. Összegyűjtötte őket Szeged vadonéból, a Cserepes-sor, a Bánom-kertek és a gyárak környékéről, és elhatározta, hogy kalazanciusi szellemben segít rajtuk: otthont szerez nekik, és betevő falatjukról gondoskodik. Nyakába vette a várost, és a város egyházi és világi uraitól kezdve sokan megnyitották pénztárcájukat és konyhájukat az apostoli gondolat megvalósítására. A rendháztól kétszáz lépésnyire van r m & m t 8. A Talpasok otthona