Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1941

107 és Pintér Miklós 7. o. t. A történelem-társadalmi szakosztály elnöke Orsós Sándor 8. o. t., jegyzője Detre István 7. o. t., a természettudományi szakosztály elnöke Liptay László 7, o. t., főjegyzője Huhn László 8. o. t. A tagok száma: 214. Az év folyamán összesen volt 19 ülés, ebből 1 alakuló megnyitó, 7 irodalmi, 4 történelmi és 4 természettudományi. Elhangzott 14 szabadelőadás, 25 felolvasás, 6 regényrészlet ill. novella felolvasás, 17 szavalat, 1 szindarabrészlet, ezen kívül több zene- és énekszám, közös nóta és 105 bírálat. Az irodalmi szakosztály célkitűzésének, a Széchenyi magyar önismeretén alapuló öntudatos világnézet elérésének jegyében tartotta már első ülését okt. 6-án, amelyet a magyar hősöknek és ezen keresztül a magyar katonasorsnak szentelt. Katonasors egyenlő : a nemzet sorsa, magyarság-szemléletünknek erre az egyik legfontosabb pillére világított rá. Széchenyi szellemét idéztük okt. 19-én nyilvános díszülésünkön, hogy ily módon is kifejezést adjunk annak a meggyőződésünknek, hogy a magyar Erény, a magyar jövő csak Széchenyiben és Széchenyin keresztül kereshető és található meg. Naplórészlet, szavalat és előadások hangzottak el: „Széchenyi a legnagyobb magyar", „Széchenyi alkotásai", „Csak magunkban a hiba...", „Széchenyiszociális tanításai" és „Széchenyi magyarsága" címmel. Következő ülésünketa „tragikus" Katona Józsefnek szenteltük, majd Szeged nagy íróival: Tömörkény Istvánnal, Móra Ferenccel, majd pedig Juhász Gyulával ismerkedtünk meg. Márc. 15-én ismét nagyobb szabású ünnepélyt rendeztünk, amelyben a magyar katona lelkét akartuk igen nagyszámú és előkelő közönségünkhöz közelebb hozni a magyar katonanóta segítségével. Dalai szárnyán kísértük el az örök magyar katonát, az örök Honvédet a magyar Hadak Utján, és így ünnepeltük a szabadság napját. Utána még két rendes ülést tartottunk, egyet Babits Mihályról, és egy vita-ülést. Márc. 15-i ünnepélyünket kellőképen átalakítva máj. 10-én a szegedi Vitézi Székházban is előadtuk igen nagy sikerrel. A történelmi és társadalmi szakosztály ülésein foglalkozott a szomszédos államokkal, keletkezésükkel és helyzetükkel. Közelebbről : az egyiken a románokkal, a következőn a szomszédos kis szláv népekkel. Ismertettük a románság történetét és az ezzel szorosan egybetartozó moldvai magyarság helyzetét. A szlávok-ülésein előadások hangzottak el a magyar-szlovák sorsközösségről, a horvátokról és a ruténekről. Az ülések társadalmi jellegű csoportjában a magyar néprajzot igyekeztünk a kör elé hozni. Volt szó a magyarság szellemi néprajzáról, a magyar úri és paraszti műveltségről, a népi vallásosságról. Hogy a magyar lélek egyszerű szépségét érzékelni tudjuk, népmeséket olvastunk el. Végül külön-külön foglalkoztunk a magyar falu és város keletkezésével, fejlődésével, helyzetével és felvetettük az egyik legmaibb magyar problémát, a falusiaknak a város felé irányuló törekvését. Ugyancsak teljesítményben gazdag munkára tekinthet vissza a természettudományi szakosztály is. Az elvont matematikai tudományok (pl. egységgyökök) és a praktikus ismereteken (cukorgyártás, a cukor szerepe a szervezetben, az emberi izom mikroszkópos