Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1940

45 1732-ben felépül az intézet első otthona, amelyet kimondottan iskola­épületnek szántak. Ezt 1793-ban ismét új váltotta fel, amely-viszont 50 évvel ezelőtt adott helyet Szeged mindmáig egyik legnagyobb ki­terjedésű épületének. Kezdet óta immáron a hetedik nemzedék fiai gyülekeznek reggel az iskolakapu előtt, amely maga is már negye­dik a sorban. A kalazanciusi vetés, a gyereksereg első zsengéje az a 110 nebuló volt, akikkel az első 1721—22. tanév nyílt meg. 1727-ben már 300-an vannak, 1767-ben éri el a XVIII. században a tanulók létszáma a legnagyobb magasságot 449-et. A XIX- század első fe­lében állandóan 700 és 800 között ingadozik ez a létszám. 1849-ben azonban a felső osztályok tanulói az akkori magyar élet iskolájába iratkoznak át, s az intézetben mindössze 241 kisdiák marad. A leány magántanulók számának állandó emelkedése, s a világháború kö­zepén a román betörés miatt ide menekült diákok beiratkozása kap­csán éri el az intézet egész fennállása alatt legmagasabb diáklét­számát, a 949-et. Es ha mindazokat elvonultatjuk szemünk előtt, akik az elmúlt 220 év alatt ennek az iskolának falai között embe­resedtek meg, egy több mint 112.000-es létszámú sereggel találjuk magunkat szemközt. 172l-l777-ig szabad tanrendszerű hatosztályú latiniskola, 1777­1806-ig a Ratio Educationis idején, három grammatikai és két humanitási osztállyal ötoszlályú latin iskola; 1792-ben a bölcsészeti tanfolyam megnyitásával líceummá bővült. 1806—1850. a Nova Ratio korszaká­ban, hatosztályú nagygimnázium és liceum. 1850—1924. különböző tanrendszerekkel és tantervmódosításokkal nyolcosztályú főgimnázium. 1924—1935. nyolcosztályú humanisztikus gimnáziúm, 1935-től nyolc­osztályú gimnázium. Az iskola teljes címe: A kegyesrendiek vezetése alatt álló sze­gedi városi római katolikus Dugonics András gimnázium. Iskolánk igazgatói: Kubránszky László 1721-1722. Demka Sán­dor 1723-1728. Bencsik Gábor 1729-1732. Pécsy Domonkos 1733-1734. Bieleczky Ágoston 1735-1738. Molnár Máté 1739-1742. Demka Sán­dor 1743. Rosinszky Ambrus 1744, Zbrojni Konrád 1745-1746. Frank Ernő 1747. Szabó Lukács 1748. Lality Elek 1749-1753. Rátay Egyed 1754. Tapolcsányi Gergely Pál 1755. Petraskó Sándor 1756-1757. Sze­pesy Vazul 1758-1761. Lukács Rókus 1762. Rátay Egyed 1763-1764. Zsigmondovics Illés 1765. Rátay Egyed 1766. Korecz Orbán 1767-17b8. Pek Damascén 1769. Árky Bernát 1770-1771. Szluha Ferenc 1772-1783. Szeitz Antal 1784. Szabiik István 1785-1790. Egerváry Ignác 1791-1802. Murányi Ignác Márton 1803. Rakóvszky Gergely 1804-1805. Stróbl György 18Ö6-1809. Szenczy Elek 1810-1813. Guul János 1814. Kará­csonyi Ince 1815-1819. Gubiczer Ferenc 1820-1829. Spányik Clycér 1830-1832. Deáky Károly 1833-1839. Gruber József 1840-1841. Katona Mihály Dienes 1842-1843. Horváth Cyrill 1844-1848. Sümeghy Pál 1848-1849. Nagy Márton 1849-1858. Horváth Cyrill 1858-1860. Schröck­Somhegyi Ferenc 1860-1864. Baranvai Zsiga 1864-1866. Ernyősy László 1866-1870. Bolgár Mihály 1870-1871. Magyar Gábor 1871-1898 Cserép Sándor 1898-1905. Szinger Kornél 1905-1913. Bontó József 1913-1914. Keller János 1914-1915. Prelogg Jézsef 1915-1926. Kiss István 1926-1928. Dr. Tihanyi Béla 1928-1937. Dr. Kari János 1937-1940. Csonka Mihály 1940.

Next

/
Oldalképek
Tartalom