Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1939

19 tartottak" s ezen „számoltak be szorgalmas önképzőségükről. Az alkalmi gyűlésen Mészáros Nándor főigazgató tisztelte meg" látogatásával a Kört s kifejezésre juttatta, hogy mindig megbecsülte „az ifjúság nemes törekvését, kétszeresen azokat, melyeket önkényt vállal; azért örömmel fogadta elnök úr meghívását, mert meg van győződve, hogy azon terület, melynek élén ily szakavatott, ügybuzgó férfiú áll, élénk tevékenységet fejt ki s nagy léptekkel halad maga elé tűzött célja felé." (Kivonat a jegyzőkönyvből.) A 12 számból álló gyűlés befejeztével egy aranyat adott át az elnök-tanárnak pályamunka jutalmazására. A jutalmat Bieber Gyula nyerte el. A többi pályamunka nyertesei lettek: Horváth Ernő (3 jutalmat nyert) Schmidt János (kir. ügyész), Roós János. A „versenyszavalásra" tízen pályáztak ; az első díjat Stern Manó, a másodikat Szekerke Lajos, a harmadikat Feilitzsch Arthúr kapta. Az Erdemkönyben sok versével szerepel Bieber Gyula, Molnár János, (rendőrkapitány) Holló Lajos (híres országgyűlési képviselő), Orsó Mátyás (még csak (VI. o. t), Tölcséry József <arv. irodaigazgató), Horváth Ernő, Flóris József, Roós János. — Prózai dolgozatot olvasott föl Lőw Mózes (mérnök), Olajos József, és Roós János. Az 1875—76. év a „torontáli gyerekek" uralma. A választmány tagjai között foglal helyet Riesz Jakab, a későbbi közigazgatásnak egyik oszlopa, Fitsór József, Schwarz MórKiválóbb dolgozatokat nyújtottak be Csemegi Imre (járásbíró) Hegedűs Pál (tanár), Kalmár Antal (ügyvéd) Orsó Mátyás, Nagy Mátyás, Hegedűs István, és Csemegi Imre. Lőw Mózes, alelnök A rómaiak nyilvános játékairól, Szivák János titkár „Faludi Ferencről", Borbolya Mihály könyvtárnok „Lutherről", Hegedűs Pál főjegyző „A kérdő és óhajtó mondatok hangsúlyáról" értekezett. Ekkor tünt fel Várossy Gyula, (író, v. kisteleki plébános), ki már hatodikos korában »önálló szerzeményű" verseivel szerepelt az önképzőköri üléseken. A tagok tevékenysége igen magas fokot ért el a következő 1876—77. évben, mikor Orsó Mátyás lett a Kör ifj. elnöke. Bár ekkor az új Rendtartás értelmében csak a felső osztály tanulói leheltek tagok, a csökkenést pótolta az évi „munkásság bel- és külterjedelme". Különösen a tudományos irányú komoly munkálkodás, a beható, tanulmányozásra valló „széplani" és történelmi dolgozatok, a műfordítások terén való meglepő törekvés emelik ki az év munkásságát a többiek fölé. Cserép József (egyetemi tanár) már ekkor kitűnt klasszikus irányú tevékenységével. Fölolvasást tartott „A latin sziní irodalom átnézeté"-ről, lefordította Julius Caesarnak „Ariovist elleni hadjáratát'. Várossy Gyula 8 versével lépett fel az év folyamán; jelesen dolgozott Prinz Antal (földbérlő) titkár és Borbolya Mihály könyvtárnok. Farkas Géza verseinek sokaságát mutatja be; de legkomolyabban tevekenykedett Orsó Mátyás alelnök, mint poéta és prózaíró egyaránt. Az önképzőköri pályázaton díjat nyert „Keppler János* c. élet- és jellemrajza. Hasonló szellemű munkálkodást fejtettek ki a tagok 1877—78ban, mikor Cserép József lett az ifj. elnök. Tartalmas, erősen hazafias szellemű beszéddel nyitotta meg az Önképzőkör „nagy-gyűlését"