Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1939

72 az Isleni Üdvözílő Lányainak. Minden vasár- és ünnepnap szent­beszédet mondott az angolkisasszonyoknak és a Boross Józseí-utcai Isteni Üdvözítő Lányainak, ez utóbbiaknál mindennap misézett. Ezen­kívül még. számos beszédet mondott különböző helyeken és alkal­makkor. Állandó munkatársa a Katolikus Alföldnek. Kiss István, c. középiskolai igazgató, a Miasszonyunkról neve­zett szegény Iskolanővérek Internátusának rendes gyóntatója és miséző papja, a Szeged-Alsóvárosi Egyházközség Elnöki Tanácsának és Képviselőtestületének, a Szent Korona-Szövetség, a Délmagyar­országi Nevelők Egyesületének, a Szegedi Piarista Diákszövetségnek választmányi, a Katolikus Középiskolai Tanáregyesület, a Katolikus Kör, a Katolikus Nővédő Egyesület rendes tagja, a Foederatio Eme­ricana Marisia csoportjának dominusa, a Magyar Középiskolai Taná­rok Nemzeti Szövetségének és a D. M. K. E.-nek igazgatósági tagja. Dr. Kozáky István, bölcseletdoktor, a szegedi M. kir. Ferenc József Tudományegyetem bölcsészeti karán a régi német irodalom­történet magántanára, zeneszerző és karnagy, az Orsz. Szt. Cecilia Egyesület választmányi tagja, a Magyar Zeneszerzők Egyesületének, az Internationale Gesellschaft für Kirchenmusik tagja. Az 1939/40. tanév mindkét felében kollégiumot hirdetett az egyetemen heti 3—3 órában : Germán vallástörténet és Korai középfelnémet irodalomtör­ténet címen. A magyar ősvalláskutatás és az összehasonlító vallás­történet új elvei címen előadást tartott a Dugonics-Társaságban (febr. 11.); Keleti és nyugati vonások a magyar irodalomban és zenében c. előadást tartott a jézustársasági szemináriumban (febr. 22.) Onnálló zeneszerzői estet rendezett április 14-én Budapesten, a Zene­akadémia nagytermében, a bp. terézvárosi templomi kórus, a Keresz­tes Nővérek zsámbéki, az Angolkisasszonyok budapesti tanítónőkép­zői énekkarának és a budapesti piarista gimnázium diákkarának, valamint Kemenes Frigyes, Calligaris Ferenc, Faludi Béla karnagyok, Anda Géza zongoraművész, Erdélyi János hegedűművész és Pécsi Sebestyén orgonaművész közreműködésével. Megjelent továbbá a „Nemzeti Munkadal" c. szerzeménye Fülöp Gyula költeményére­Műveit az országban és külföldön is több helyütt, valamint a budapesti rádióban is előadták. Ismertetései és műbírálatai jelentek meg. Dr. Makiári Lajos,, Morfogenetikai vizsgálatok a magyarországi baritokon" c. doktori értekezése jelent meg (Palaestra Calasanctiana sorozat 31.) Ugyanez a dolgozat német nyelven a M. Tud. Akadé­mia folyóiratában ( Matemat. és Term. tud. Értesítő, 1940.) A M. Tud. Akadémia III. oszt. febr, 19-i felolvasó ülésén doktori érteke­zését bemutatta Dr. Mauritz Béla r. tag, egyetemi tanár. — Bölcsé­szetdoktori szigorlatot tett ápr. 18-án a budapesti kir. m. Pázmány Péter Tudományegyetemen. Dr. Révai József, a Klasszikus Nevelés Hívei Egyesületének, a Katolikus Középiskolai Tanáregyesületnek, a szegedi Katolikus Körnek, Jótékonysági Egyesületnek, a Délmagyarországi Magyar Nevelők Egyesületének választmányi, a Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egyesületnek igazgatósági, a Szent Gellért Tár­saságnak felügyelőbizottsági tagja, az V. cserkészkerület társ­elnöke, a talpascserkészek szervezője, a 124. sz. Sziráky öreg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom