Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1939

6 QQQQQQ0QQQQQQQCKX2£XDQQQQD000QQQQQ0C2CX20QQŰQQCKXXX2QQQQQ II. A Horváth Cyrill Önképzőkör (Olvasó Társaság) története. 1840-1940. írta: Dr. Diósi Géza. Bevezetés „Oh milly műveltség szelleme terjedez Kedves hazánknak térin, a századok Homályba burkolt éjjelének Fátyola szétrepedez egünkről . . ." (Óda 1840-ből, az Olvasó Társaság megnyitásakor.) A magyarság életének örökké dicsőséges és nevezetes ideje lesz történelmünkben az 1825—1848-ig terjedő, u. n. reformkor. Valami csodálatos lelkesedés, mámor szállta meg a jobbérzésű magyarokat, kik a megingott nemzeli lét alapjának megszilárdítására lázas tevékenységgel kezdtek dolgozni minden működési téren, poli­tikában, társadalomban és irodalomban egyaránt. Ilyen viszonyok között alakultak hazánkban — főleg Széchenyi buzdításaira — a különböző egyesületek, melyek az új időknek új életét öntötték társadalmi életünkbe s fölkarolták a nemzeti műve­lődés ügyét­Az általános lelkesedés azonban nemcsak a hazafias érzésű polgárság körében terjedt el, hanem az új időknek új dala behatolt az iskola falai közé is. Az ifjúság, mely minden korban lelkesedett a nemzeti eszmékért, az újításokért, most is nagy nekilendüléssel vállalta a kezdeményezést. Ezt az újítást pedig nem találhatta meg másban, mint olyan irányú társaságok megalapításában, melyekben anyanyelvének művelése közben saját szellemiségét kifejlesztheti, hogy azt később hazája javára minél eredményesebben értékesíthesse. így keletkeztek hazánkban a különböző önképző-irodalmi­társaságok, melyek azt a célt szolgálták, hogy a fiatalság a kornak megfelelő általános műveltségében mindinkább előrehaladva, a meg­indított nemzeti mozgalomból is kivegye részét. Ennek külső nyil­vánulására időnkint „nyilvános üléseket" tartanak az egyes iskolák növendékei, melyekben több kérdést vitatnak meg s „egyszersmind gyakorolják magukat a szónoklás művészetében is-" Ezek a nyilvános fellépések, az u. n. „defendálások" a szegedi piarista iskolában is szokásosak voltak, csakhogy a magyar nyelv használatának tilalma következtében a diákok szereplései latin nyelven történtek. 1838-tól kezdve azonban anyanyelvünk itt is „kivívta jogait", miután a Helytartótanács megengedte a „felsőbb

Next

/
Oldalképek
Tartalom