Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1939

I. 1920-1940. A világháborúban történt, Mark Kerr angol tengernagy szokta elmesélni: A monarchia egyik cirkálója több angol halászhajóval találkozott. Ezeket a békés foglalkozásra készült hajókat most hadi szolgálatra osztották be, így mindegyiknek volt egy-egy ágyúja, de mi ez hadihajóval szemben. Az angol azonban olyan a tengeren, mint a magyar huszár a szárazon: csak a volt ellenségeit szokta megszámolni a csata után. Az angol csapat élhajója is egyetlen ágyúját azonnal ellenfelére irányította és megnyitotta a harcot. S a hadihajón furcsa dolog történt. Egy kivételével az összes ágyúcsövek a magasba emelkedtek, s míg ezek lövedékei messze a halászhajó felett szálltak el, magára a hajóra a cirkáló is csak egyetlen ágyúból tüzelt. Hogy mi lett a harc eredménye, mellékes. De fontos az, hogy míg más harctereken más népek foggal, körömmel tépték egymást, a kéklő Adrián két hajó bemutatta, hogyan találkoznak egymással nemes ellenfelek, hogyan harcol az angol gentleman és a magyar úr. Mert a hadihajó parancsnoka egy magyar ember volt: Horthy Miklós. Talpig katona, magyar katona, honvéd 1 Aki éppen azért, mert csak a hazáját védi, mert csak a támadást akarja elhárítani, nem törekszik az ellenség megsemmisítésére, nem rabol és nem kegyetlenkedik, csak győzni akar, nem letiporni. Mikor csata után kezet fogott a fogoly ellenféllel, tiszta szemén, nyilt homlokán az is megérezhette, hogy egy olyan nép fiával áll szemközt, amelynél a harcot virtus ,és férfibecsület irányítják és nem hiéna-erkölcsök. És nem egyetlen ellenfele beszél el róla ilyen eseteket. De bármennyire az ősmondák viking-erényei lobogtak is fel benne újult tűzzel, idegen nemcsak akkor, de még később sem, egy vesztett háború utáni zűrzavarban sem merte volna gondolni, hogy a letiport Magyaroszág ezt a férfiút fogja maga fölé emelni. Ki is gondolt volna arra, hogy egy tengerészt, a vizek szerelmesét állítsa annak az országnak az élére, melynek csak a Balaton maradt meg tengerül ; hogy katonát tegyen kormányzóvá, mikor egész Európa örült a polgári életformák visszatérésének, s mikor a zsákmányt őrző sanda szomszédok a magyarsággal még a katona szót is szerették volna elfelejtetni; hogy egy hithű protestánst küldjön annak az országnak királyi palotájába, hol a lakosság többsége büszke öntudattal vallja hazáját Regnum Marianum-nak. De az ő gondolataik nem a mi gondolataink. Félszáz milliós