Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1939

37 goztak és köztük sok szavalatával, bírálatával, föllépésével szerepelt Czapik Gyula (veszprémi püspök); Biedl Jenő bírált, szavalt, zongorán kísért, Liszt Ferencről felolvasott, Jung Péter, (ipariskolai igazgató) titkár szorgalmasan dolgozott, szavalt, bírált, felolvasott s magyar irodalmi dolgozatával dicséretet nyert; Szabó Aurél (hősi halott) többször bírált, történeti és irodalmi felolvasásokat tartott, Rózsa Andor (ügyvéd) a magyarból és a németből nyert pályadíjat. Emlékünnepélyeket ez évben is tartott az Önképzőkör az elsőt Szeged nagy fia, Klauzál Gábor születésének 100 éves fordulóján ; a másodikat ugyancsak ilyen beállításban, mikor Horváth Cyrill, az Önképzőkör (Olvasó Társaság) megalapítójának emlékére „nagygyűlést" rendezett a Kör. Venetianer Sándor ifj. elnök ünnepi beszédében méltatván a jeles férfiút, azt az indítványt tette, hogy a Kört Horváth Cyrill Önképzőkör-nek nevezzék el és az alapító arcképét megrajzolják. A bizottsági ülésen azonban megoszlott a vélemény, nem tudtak dönteni a kérdésről s csak az arckép megrajzolását határozták el, ami meg is történt. — A harmadik megemlékező ünnepséget Csokonai halálának 100 éves fordulóján tartották. 1905—06-ban folytatódik az Önképzőkör tevékenykedése Both Ferenc dr. vezetőtanár és Faragó Aladár (gyárigazgató) elnöksége mellett. „Mint az elmúlt iskolai években, a mostaniban sem hiányoztak egyes jelentékenyebb mozzanatok, amelyek a Kör beléletére fényt derítenek és a tagok tevékenységének fokozására élénkítő hatással voltak'. 1905 dec. 17-én, Vörösmarty iránt rótták le a tagok kegyeletüket, halálának 50 éves fordulóján, melyen az emlékbeszédet a Kör elnöke mondta. Ugyanezen ülésen már szerepelt Gál László VI. o. t. (igazságügyminiszt. osztályfőnök) az Önképzőkörnek két évvel később ifj. elnöke, ki Vörösmartytól „Az élő szobor" c. költeményt szavalta el. A Jókai-ünnepélyen szintén az elnök beszélt, míg „Jókai, mint regényíró" címen Czapik Gyula olvasott fel. Heim Géza (br. vegyesdandárpar.) Jókai szerepéről a szabadságharcban tartott érdekes előadást. A költő és novellista Jókairól Schultz Károly (ügyvéd) beszélt, Biedl Jenő Jókai humoráról olvasott fel, Gruber András (téglagyári igazgató) pedig Jókaitól szavalt. Évközi szereplésükkel és sokirányú tevékenységükkel e tagok első helyen állnak. Faragó Aladár nemcsak beszélt, hanem bírált sokat, a magyarból pályadíjat nyert, Czapik Gyula bírált szóban és írásban, minden felmerülő vitában részt vett, több felolvasásával szerepelt. Ötvös Ervin (orvos) sok pályadíjat nyert, szavalatával első lett, szép bírálataival is feltűnt. Szabó Aurél ebben az évben is több dolgozatával aratott sikert a pályázaton. A zenekar is szépen működött és régi buzgó tagjai közül 10—10 kor.-t kaptak: Jung Péter (szavalt, bírált és felolvasásokat tartott, magyarból és számtanból pályadíjat nyert), Mayer Antal (ny. Oti h. igazgató, szorgalmas szavaló volt s hittan dolgozata első díjat kapott), Reiner Endre (mérnök, bírált, jól szavalt, a fizikával is oly örömmel foglalkozott, mint a zenével). Már ekkor feltűnt Tóth László (ügyvéd) jó előadókészségével s hatodikos létére díjat nyert, míg Békefi László (színész) dicséretet kapott. Szegzárdi József (tanár) szaval, Schultz Károly bírál, felolvas, szaval, szorgalmasan írja a pályamunkákat. Ebben az évben volt hetedikes diák Winchkler István (v. keresk. miniszter), ki jó szavalataival, helyes