Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1939

30 jeles egyházi szónok ebben az évben tudatos önképző munkával készült jövendő hivatásos pályájára- Elnöki megnyitója hatalmas buzdító szózat társaihoz; e mellett gyászbeszédet mond az elhunyt tanárok sírjánál, szónokol a Vörösmarty-ünnepélyen, a Kölcsey-ünnep­ségen, ő köszönti Magyar Gábor igazgatót' nevenapján, s tartalmas évzáró beszéddel fejezi be ez irányú működését. Nagyszerű megem­lékezést ad Dugonicsról, elmélyedve jellemzi Eötvöst, kitűnő értekezést ír Szent Lászlóról a magyar költészetben; egy másikban Széchenyi hatását fejtegeti nemzetünk újjáalakulására, majd hatalmas felkészült­séggel Vörösmarty elégiáiról értekezik és „írásbeli bírálataink* címen ad követésre méltó tanítást tagtársainak. Hittan-dolgozatával első jutalmat nyert s egész évi fáradhatlan tevékenykedéséért az ezüst­érmet is megkapta. A komoly munkából erősen kivették részüket Motika Adolf (ügyvéd), ki a történeti, természetrajzi és fizikai dolgoza­tával dicséretet nyert. Csányi Károly több jutalmat kapott értékes dol­gozataival. — Müller (Muki)Jenő a magyar irodalom, a német, latin és görög nyelv körében ér el sikereket. Timina Zoltán (vasúti leszámoló tisztviselő) sokat szavalt és a komoly nemben pályadíjat nyert a versenyen. Hencz Károly (a híres országgyűlési képviselő) is kitűnt szavalóképességével s évközi szereplésein kívül a szavalóversenyen mind komoly, mind víg szavalatával dicséretet kapott. A meg­emlékező ünnepségek közül kiemelkedik Szent István trónralép­tének kitencszázados évfordulója alkalmával rendezett nagyszabású ünnepély, mely alkalommal az ifjúság s a közönség nemzeti multunk nagyságán lelkesedve, őszinte szívvel fejezte ki hódolatát és tiszteletét szent királyunk előtt Az 1897—98-ik év a nagy visszaemlékezések jegyében folyt le. „Az Önképzőkör négy alkalommal lépeti a nyilvánosság elé, hogy ily módon is kifejezést adjon tiszteletének és ragaszkodásának azon kiváló szellemek iránt, kik a keresztény művelődés terén vagy a haza boldogításában szerzett érdemeikkel vívták ki a kortársaknak és az utódoknak tiszteletét", — olvassuk az egykorú tudósításban. Cala­zanti Szent József, az ifjúság atyja 1597 őszén nyitotta meg iskoláját Rómában s vetette meg alapját annak a tanító és nevelő rendnek, melynek tagjai hazánkban majdnem 300 éve nevelik és tanítják a fiatalokat. A piarista iskolák háromszázados fennállását 1897 dec. 8-án ünnepelte az intézet, a nagyközönség élénk érdeklődésétől kísérve. Második örömünnep volt „politikai szabadságunk ünnepe", 1898 március 15-én, az 1848. évi márciusi események 50-ik évfordulója alkalmából, a fellelkesült ifjúság élénk szereplésével. „Az 1848-iki korszakalkotó törvények szentesítésének ötvenedik évfordulóját" április 15-én ünnepelte az Önképzőkör a város közönségének nagy résztve­vősével. Míg a negyedik nyilvános ünnepséget XIII. Leó pápa tiszte­letére rendezte a Kör. — Ezeken a ünnepélyeken kétszer szavalt Hencz Károly elnök, ki lelkes irányítója és vezetője volt társainak. Megalkuvást nem ismerő lélekkel buzdítja társait az előremenetelben, egy jelszót tartván szem előtt, „előre!, mindig csak előre!" Beszélt az elhúnyt tanárok és Dugonics sírjánál, üdvözölte Sáfrán Józsefet és Magyar Gábort névünnepén, értekezett Vörösmarlyról, ünnepi beszédet mondott Arany János emlékezetére, hosszú értekezést írt a kuruc-költészetről. Sokat bírált szóban és írásban- Mellette Fridrich

Next

/
Oldalképek
Tartalom