Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1937

47 Halász Ignác: Sajnovits hatása a magyar költészetre. Bud. Szemle 1880. Toldy Ferenc: Magyar költők élete. 1. k. Pest, 1870. Zolnai Béla: Körmondat és tiráda. Budapest, 1929. Baránszky—Jób László: A magyar széppróza története szemelvényekben. Budapest, 1937. Pintér Jenő: Magyar irodalomtörténete. IV. k. Budapest, 1931. Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet. Budapest, 1934. Kőszegi Rájnis József: A magyar Helikonra vezérlő Kalauz. Pozsony, 1781. Hóman Bálint és Szekfű Gyula: Magyar történet. VI. k. Budapest. Harsányi István—Gulyás József: Csokonai Vitéz Mihály összes művei. Budapest. (1922.) Horváth János: Barokk izlés irodalmunkban. Napkelet 1924. Ruzsonyi Béla: Dugonics Etelkájáról. Irodtört. 1913. 163. 1. Horányi Elek : Scriptores Scholarum Piarum. Budae, 1809. Schedel Ferenc : Nemzeti Könyvtár. II. f. Pest, 1843. Kölcsey Ferenc • Nemzeti hagyományok. Bartal Antal: Találkozások a klasszikus és modern költészetben. E. Ph. R. 1894. Császár Elemér: A német költészet hatása a magyarra a XVIII. sz.-ban. Ért. a Ny. Sz. K. 22. k. Dugonics—Prónai: Etelka Karjelben. Budapest, 1904. Toldy Ferenc: A magyar költészet kézi könyve. Pest, 1835. c^nnooooonoooooc^ooooooooooocx^oooooooooooooooooooooQ III. Dies fasti Calasanzi Szent József. Dr. Muntyán István, a Szegedi kir. Ítélőtábla* tanácselnökének beszéde az intézet Calasanzi Szent József tiszteletére rendezett ünnepélyén, 1937- november 28.-án. Nincs szivettépőbb valami, mint a gyermek testi lelki nyomorúsága. Ezzel a gyermek-nyomorúsággal, sajnos, mi itt Szegeden is lépten nyomon találkozunk. Minden hatósági és társadalmi felkarolás dacára folyton belebollunk csavargó, tolakodva, szemérmetlenül kolduló gyermekekbe — züllött gyermekekbe, akiknek az arcából, a szeméből semmi jó se tükröződik, csak egy bűnterhes jövő megdöbbentő prespektivája. A gyermeknyomorúság most inkább az iparosodás, a nagyvárosias kontcentráció velejárójaként jelentkezik. Aki Dickens „Twist 01iver*-ját vagy az újabb állapotokra nézve Upton Sinclair „Mocsár" című regényét olvasta: az valamikép fogalmat alkothat magának arról, hogy mit is jelent Londonban vagy New-Yorkban elhagyatott szegény gyermeknek lenni. De bármennyire megrázó sorsok ezek, mégis csak egy-egy sokmilliós világvárosnak aránylag vékony néprétegére szorítkoznak s nem vethetők össze annak a nép- és