Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1937

17 Az a Dugonics, akit az irodalomtudomány a „nemzeti szellem hatalmas ébresztőjének" tisztel, csak ezután vonja magára teljesen az ország figyelmét azzal a munkájával, mely egyszerre ismertté tette nevét s bevezetője lesz ezután következő hatalmas írói pályájának. Az elszigeteltségből, melyben oly sok magyar iró meghúzódott, ő kilép és mai modern nyelven szólva 1788-ban könyvpiacra dobja leghíresebb művét: az Etelká-1. A könyv maga már 1786-ban készen volt, (márc. 15 ) Egy darabig még fiókjában tartogatja, javít rajta, majd szépen letisztázva a cenzúrának küldi el. A budai cenzor azonban sokáig hevertette a munkát, mire Dugonics személyesen jár utána a dolognak. Érdeklődik a cenzornál, türelmetlen is már s ekkor tudja meg tőle, hogy bár a könyv jeles, párja sincs Magyarországon, de mivel éle II. József ellen irányul, ő nem engedélyezheti kinyomatásra, mert könnyen elvesztheti kenyerét. Kéri Dugonicsot, hogy küldje fel Bécsbe, ott könnyebben engedélyezik. Megbízza tehát rendtársát. Horányi Elek írót, hogy vigye fel a kéziratot Bécsbe. Ez örömest tett eleget kérésének — és a bécsi cenzor három nap alatt approbálta. Az engedélyezés kelte 1787 május 9.

1) A könyv kinyomatása elég lassan ment, s csak egy év múlva 1788-ban jelent meg. Régi kiadója, Füslkuti Landerer Mihály nyomdájában készült ez a műve is, mint a többi. Dugonics 2000 példányban akarta kinyomatni a regényt. Bízott könyve sikerében és tudatosan kereste a nagyközönséggel az érintkezést. De Landerer a biztatásra se merte megkockáztatni a 2000 példány kiadását. Hiányzott belőle a jó kiadó művészete, mely abban áll, hogy megérti és előre megérzi a kiszámíthatatlan és szeszélyes tömegakaratnak kívánságait. Üzleti számításai még nem voltak. Különben az írói tiszteletdíj megadásánál is elég fösvényül járt el Dugonics-csal szemben : 80 példányt kapott a saját könyvéből,, aminek az értéke 160 pengő forint volt, lévén a könyv ára 2 frt. 0 maga mondja Följegyzései-ben : „Ajándékozott nekem a könyvnyomtató 80 példákat, tehát 160 forintokat."

2) De ebből is le kell még vonni 70 forintot, melyet Dugonics a könyvben kimetszett képekért fizetett. Elég bosszúsága volt ezzel, mint föl is panaszolja, hogy a két könyvben szereplő képeket némely példányban fölcserélte a könyvnyomtató, de sikerült hamar észrevenni a hibát. „A könyvnyomtatónak gondatlansága volt az, hogy a második könyvben éppen azon négy kisebbek nyomtattattanak bé némely példákban, melyek az elsőben vannak. Pedig mind a nyolc kisebb képek különfélék. Ezen képek mindössze hetven forintomba vannak, melyeket a kimetszésért fizettem."") A közönség elé került tehát az első eredeti magyar regény, ahogyan Dugonics is nevezi Följegyzései-ben : „Primum hoc est in patria nostra originale et vere nationale román."') (Hazánkban ez az első és igazán magyar regény.) Teljes címe: Az Etelka cenzúrázott példánya a Nemzeti Muzeum levéltárában van. 169. Quart. Hung. 2) Ifj. Szinnyei József: Dugonics András Följegyzései. Budapest, 1883. 53. I. s) U. o 53. 1. 4) U. o. 103. 1. 2