Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1934

87 Van még egy uralkodó tulajdonsága, mely alapvető jellegűnek érzik- Sajátságosan új, sőt ebben a korban igazán ritka nehézkedés a belső szabadság felé. Különös és határozott hajlam ez benne. Saját maga bevallja, hogy képes volna kedves Sabinumáról, erről a szívéhez nőtt kis üdülőhelyéről is lemon- Szabadságdani, ha egyszer is korlátozni akarnák szabadságában. Tán éppen üágy a függési viszony miatt nem vállalja magától Octavianustól sem a felajánlott magántitkári állást. Ez a szabadságra való törekvés csak úgy érthető, hogy nagy önérzet élt benne, mely tisztában van a maga értékével. Ösztönösen érzi, hogy nagy dolog az emberiség szempontjából, amit ő tesz, és az ő költészete hasznos. Mi féltő gonddal veszünk tudomást a géniusz lelkéből sarjadó érzésekről, és égő csipkebokornak tekintjük költői művészetét. Saruszíjat oldunk Horatius és költészete előtt is, de azért vágyunk Érzései lelke zugaiba is betekinteni. Látó szemmel itt három érzést találunk döntő fontosságúnak: a hazafiságot, a barátságot és a szép kultuszát. Horatius bölcsője ugyan délvidéken ringott, és a félig görög Apuliában kisgyermekeskedett, mégis Róma igazi, nagy hagyományai s története igézetszerűen lefogva tartották egész életében. ízigvérig rómainak tartja magát, s a hazafiság uralkodó vonása jellemének. Ezért csatlakozik Brutus mellé, azért tör fel belőle a hazát féltő honfi először epodusaiban: „Hová, hová rohansz gonosz faj"!? majd ódáiban számtalanszor. (Rómához, A hajó.) Még bordalai közt is a legszebbek egyike az, amelyet a Cleopatrával szövetkezett An- Hazafiság tonius bukására írt. Ennek a győzelme ugyanis a keleti barbárság diadalát jelentette volna Róma fölött. Az u. n. római ódák pedig teljesen a nemzeti érzés és az ősi erények magasztos kifejezői. Még az Augustus dicséretét zengő dalokat is a hazafi szemszögéből kell nézni, mert bennük a római gondolat győzelemrevivőjének sikereit ünnepli. Neki a zsarnok nem ideálja, azért mondja: „Itt kívánj a nép feje s atyja lenni!" Lelkének másik nemes érzése a barátság. Kora bizonyára Epikuros hatása következtében ezt az érzést valósággal szenvedéllyé fokozta, mert benne látta a bölcs nyugalmas boldogságának egyik leghathatósabb eszközét. Számos versét sugallja a rajongó Barátság barátság érzése. Költészete mutatja, hogy nála hívebb, gyöngédebb és odaadóbb barát nem igen akadt. Hisz ő is ebben találta meg élete legigazibb s legtartósabb örömeinek forrását. Horatiust lelke valami csodálatos erővel vonzotta a természetben, az emberi életben és főleg a szellemi alkotásokban megnyilatkozó szépségek felé. Tájrajzai, a mező örömei költői szellemének művészi erejével jutnak kifejezésre énekeiben. Az az érzésünk ezek S2ep olvasásakor, hogy nagyon szerethette a természetet. Az élet szép- "

u"

usza ségei és csendes örömei sokszor dicsőítő dalra fakasztják, de viszszáságaira és romlottságára számtalanszor a gúny mérges nyilait szórja. Legtöbb gyönyörűséget azonban a költőnek az örök szépségeket rejtő görög kultúra termékei hoztak. Rómában már a Kr. e. III. században kigyúlnak a görög kul-