Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1934

6 szépsége, érintetlensége s magasba való szárnyalása nélkül a földön nincsen. Hős lett ő, aki békés munkában eltöltött életével, izzó prédikációival több győzelmet aratott forrongó és lázongó lelkeken, mint bármely csatatereken hírnévre szert tett hős. Bölcs volt ő, bölcsebb, mint bármelyik nagyratartott bölcse e világnak, mert annak tudományát hirdette tudós és tudatlannak egyaránt eredményesen, aki bátran és a cáfolat minden veszélye nélkül hirdette : „Én vagyok az út, az igazság és az élet.", aki a szószéken és a gyóntatószékben annyi és annyi a gondok és nélkülözésekben kétségbeesett embernek adta vissza önbizalmát s mutatta meg az élethez vezető utat; aki annyi és annyi ifjú és gyermek lelkét telítette nemcsak a tudás nektárjával, de nemesitette szívét a jó erkölcs és példája vonzásával, mely éltükön át kisérte őket, boldogította és hősökké tette az akkori belháborúk következtében éppen olyan terhes, lenvűgöző, nyomorúságos nincstelen időben, mint aminő időket élünk ma mi is. Igen ! Ő egyfelől tanár volt, de sohasem feledte el azt, hogy ő pap is s e lényegében kidomborodott kettős tudat és e kettős kötelességek buzgó teljesítése szerezte meg neki tanítványai, ezek szülei és a hívő nép szeretetét oly annyira, hogy az „Abruzzók apostolának" szép címe jutott osztályrészéül az őt rajongásig szerető tanítványai és hívei részéről. Már gyermekkorában jelentkeztek azok a vonások, melyek kiválasztott lelkek jövő nagyságának és kiválóságának vetik előre, akkor még csak sejtelmekben jelentkező képét. Azt mondják kortársai, hogy „már gyermekkorában mintaképe volt a jámborságnak és buzgóságnak, akinek játékait és gyermeki szórakozásait is vallásos motívumok szőtték át." (dr. Balanyi) s e szívben gyökerező jámborság az évek haladtával nemcsak nem vesztett erejéből, de fokozódott s a különböző erénygyakorlatok : a böjt, az önfegyelmezés, az imádság, a kötelességek hűséges és pontos teljesítése, a tanulásban jelentkező gyönyöre, szorgalma és megfeszített munkakedve, melyeket eszményének : az Úr Jézusnak folytonos szemléletéből és tanítása felett való elmélkedéséből merített, példányképévé tette tanuló és kortársinak. Emellett kedélyes, vígkedvű és nyájasmodorú, nem szenteskedő és feltűnési vágyat tápláló ifjú volt s ez az, ami szeretettel párosult tiszteletet és vonzalmat ébresztett tanulótársaiban személyét illetőleg s később az életben kortársai részéről is. „ö az iskolát — mint életírója mondja (dr. Balanyi) — templomnak, a tanulást folytonos ístenszolgálatnak tekintette" s igy Iőn kortársai, de minden idők tanulóinak példaképévé. Kedves Ifjak ! kövessétek őt a szépnek és nemesnek lelketekben való kitermelésében, a szorgalom kifejtésében, a tanulásban, a ker. erények : az igazságosság, a felebaráti szeretet, az elöljárók és szülők iránti engedelmesség, a rend és fegyelem gyakorlásában, az öntudatos keresztényifjú alakjának önmagatokban való kidomborításában. Az Anyaszentegyház, a Szentekben követésre méltó példaképeket állít a szemünk elé, hogy lássuk, miszerint azt, amit a szen-