Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1931
93 1932. márcitis 15-iki hazafias ünnepély műsora: 1. Révfy Géza: Fohász. Énekli: a gimn. vegyeskara. 2. Ünnepi beszéd. Mondja: Popják György, az Önképzőkör ifj. elnöke. 3. Goltermaim: Religioso 33. Csellón előadja: Fiedler György I b) o. i., és zongorán kíséri Eckerdt László II. o. t. 4. Talpra magyar. Énekli: a ginin. vegyeskara. 5. Ifj. Hangay Sándor: Márciusi napok. Szavalja: Bayer Miklós IV. a) o. t. 6. Rátkay: Magyar dalok. (A magyar. — Dolgozz, magyar. — Szűz Anyánkhoz. — Teremts újra magyarnak.) Énekli: az önképzőkör férfikara. 7. Ábrányi—Horváth: Mi a haza? Melodráma. Szavalják: Hegedűs István VIII., Bózsó j. I. a) o. t. Zongorán játszik: Popják Györgv VIII. o. t. 8. Szent-Gály: Szabadságharci dalok. Előadja az Önképzőkör zenekara. 1932. május 29,-i évzáró ünnepély műsora: 1. Schubert: A hársfa. — Vadrózsa. Énekli a gimn. énekkara. 2. Ünnepi beszéd. Mondja: dr. Buza László egyetemi tanár. 3. Mozart: B-dur trio. Előadják: Jkchac Fiigyes. Dékány Jenő és Popják György VIII. o. t, 4. Jakab— Fichtner: Riadó. Énekli a gimn. énekkara. 3. Fichtner László: Air. Csellón előadja: Fiedler György I. b). Zongorán kíséri: Popják György MIL o. t 6. Gyóni Géza: Csak egy éjszakára . . . Szavalja Tóth László V. o. t. 7. Halász—Győry: Piros hajnal . . . Énekli: Jachan Frigyes VIII. o. t., Eckerdt László 11 a) o. t., zongorán kísér: Popják György VIII. o. t. 8. Az iskolából távozók nevében búcsúzik Popják György VIII. o. t. o. t., az önképzőkör ifj. elnöke. A beérkezett pályamunkák eredményéről beszámol: Buócz Elemér VIIi. o. t., az önképzőkör főjegyzője. 9. Pogátsnigg: Magyar dalok. Énekli a gimn. énekara. Ifjúsági Segítő Egyesület. Közel százéves egyesületünk egyre aggasztóbb mértékben érzi az idők mostohaságát. Régi aranyalapja az inflációs időkben papírrá vált, de odalett az ifjúság jómódú részének nobilis gestusa is, amellyel önzetlenül és igazán úri módon segítette sze génysorsú társait. A régi jó időknek ma már csak az emléke él, aminthogy a régi jó időkben osztálvonkint nyújtott ruhasegélyek messze fölülmúlták a mai segélynek nevezhető összeget. A bajt természetesen fokozta az a körülmény, hogy az új tanterv végrehajtása jóformán az egész könyvállomány kicseréléséi vonta maga után, ami a mai nehéz viszonyok mellett anyagi erőinket messze fólümúló befektetést követelt. így aztán nemcsak a legfelső engedéllyel teremtett segélyalapot
