Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1931
Exakt tudományok és modern műveltség. 1. A tizenhatodik században kezdődik az európai népek történetében az a korszak, amikor az európai gondolat, az európai civilizáció feladatai közé számítja az egész emberiség fölötti hegemónia elnyerését. Földünknek az európai kultúra centrumaitól távol eső részeinek az európai emberiség számára való megismertetésével kezdődik ez a folyamat és folytatódik ezeknek a földrészeknek a gyarmatosításával, tehát az európai népek számára való többé-kevésbbé nyílt meghódításával. Napjainkban érkezett el ez a törekvés a kulminációhoz, ami talán anynyit is jelent, hogy az Untergang des Abendlandes veszedelme fenyeget, annyi azonban bizonyos, hogy a hegemóniáért egyre komolyabb riválisok jelentkeznek. Az európai gondolat, az európai kultúra dicséretére legyen azonban mondva, hogy ezek a riválisok tanítványai voltak az európai kultúrának: Ázsia csak azóta tud rivalizálni Európával, amióta bizonyos tekintetben Európává lett, amióta az európai kultúráig eljutott, amióta az európai kultúrát folytatni képesnek érzi magát. Kelet és Nyugat nagy küzdelmében a Kelet eljutott annak a tudatáig, hogy csak úgy számíthat győzelemre, ha átveszi a Nyugat harcmodorát és harci eszközeit, ami végső elemzésben még mindig a nyugati gondolat fölényét, a nyugati gondolatnak talán legnagyobb hódítását jelenti. És ha a spengleri jövendölés valaha valóra válik, ez csak akkor következhetik be. ha a Kelet felveszi magába a Nyugatot, ha a történelem rácáfol Rudyard Kippling megállapítására, hogy: East ist east and west •is west, never they will meet. 1) Ma még az a helyzet, hogy a modern kultúra aequivalens az európai kultúrával. Modern japán vagy indiai kultúra tulajdonképen nincs; ami ezeknél a népeknél modern, az végső elemzésben európai, ami eredeti, az nem modern. Föltehető az a kérdés, hogy hogyan jutott cl az európai népek kultúrája odáig, hogy az emberiség kultúrájának a címét igényelhesse magának. Annál is inkább feltűnő ez az igény, mert az. amit európai kultúrának nevezünk, térben és időben a legheterogénebb elemekből van összetéve szemben a Keletnek autochton kultúráival. De talán akkor járunk legközelebb az igazsághoz, hogyha épen ebben a heterogeneitásban látjuk az alapját az európai gondolat nagy terjesz'kedőképességének: az az európai emberiség, amely olyan könnyen A kelet kelet és a nyugat nyugat; a költő sohasem fog találkozni.
