Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1931

13 latnak egészen modern eredményei fognak a jövőben lényegesen új lehetőségeket nyújtani. 6 Az exakt gondolkodás kialakulásának áttekintése után az exakt fogalomalkotást akarjuk megvilágítani. Exakt fogalomalkotás akkor lehetséges, amikor valamit ngv lehet megdefiniálni, hogy a/ a mennyiség kategóriájába sorozható, tehát mérhető legyen. Elvont fejtegetés helyett példaképen egy igen fontos fogalomnak, az erő fogalmának két leírását fogjuk ismertetni. Lionardo da Vinci, akit mint mechanikust természetszerűen igen érdekelt ez a fogalom, a következőképen próbál felelni arra a kérdésre, hogy mi az erő: az erő egy anyagtalan tevékenység, láthatatlan képesség, amelyet a mozgásnak kívülről jövő hatalma, hoz létre, amely a testekben van, áthatja őket, működése abban áll, hogy a testeket kiemeli természetes állapotukból . . . Azáltal, hogy csodálatois tevékenységű aktív életet ad nekik, kényszerílti a létező dolgokat alakjuknak és helyzetüknek megváltoztatására. Féktelenül rohan a vesztébe és változik az őt létrehozó okoknak megváltozásával. A lassúság naggyá teszi, a nagy sebesség gyöngévé. Erőszak hozza létre, a szabadság elpusztítja. Minél nagyobb, annál hamarább emészti el magát. Vakon tör le mindent, ami saját pusztulásának útjába áll, saját létrehozóját igyekszik a küzdelemben legyőzni és elpusztítani, el is pusztítja, de vele együtt magáit is. Hatalmasabb lesz ott, ahol eresebb ellenállásra talál és erőszakkal űz el mindent, ami halálának útjában áll . . . Az erő három feladatot old meg, amelyek végtelen sokat foglalnak magukba. Ez a három feladat: húzás, taszítás, nyugalomba hozás. Az erő két különböző mozgásból jöhet létre. Az első esete az erő keletkezésének iaiz, amikor egy test térfogatnövekedése hozza létre, amint az a tűznek a lövőfegyverben való megsokszorozódásakor történik. Ez a tűz . . . nagy hevességgel tör egy nagyobb térfogat felé és elsöpör minden akadályt, amely törekvésének ellene szegül. Ugyanezt teszi a víznek és szélnek az áramlása, amely szintén elűz minden úi.jába akadó ellenállást. Másodszor erő jön létre minden olyan testnek a mozgásakor, amely természete ellenére van meghajlítva, amimt ez az íjjnál és hasonló berendezéseknél látható, amelyeket csak erőszakkal lehet meghajlítani és amelyek meghajlítva újra kiegyenesedni vágynak és szabadságuk visszanyerése után azt a tárgyat, amely mozgásuknak ellenáll, magy erővel taszitlják el." Ez kétségkívül igen szemléletes leírása annak, amit a mindennapi életben erőnek érzünk. Az exakt tudomány azonban ezzel még semmit sem tud kezdeni. Ha exakt fogalmat akarunk nyerni az erőről, akkor Newtonnal mindenekelőtt abból indulunk ki, hogy az erő oka a mozgásállapot megváltozásának. A mozgásállapot a mozgo test tömegétől és sebességétől függ: definícióképen mozgásmennyiségnek nevezzük a tömegnek és sebességnek, ennek a két mérhető mennyiségnek a szorzatát és minthogy az erő a test sebességét változtatja meg bizonyos iclö alatt (ami ismét mérhető mennyiség), azért az erőt a tömegnek és az időegységre (illetőleg az „id5differenciál"-ra) eső sebességnövekménynek szorzatával mérjük. így jutunk el az erőnek a mai fizikában szokásos meghatározásához, hogy az erő a tömeg és gyorsulás szorzata. Ez a definíció nem ad direkt feleletet arra, hogy mi az erő, ellenben módot