Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1930

24 ezen cél szolgálatában állottak iskolai ünnepségeink. Megemlékeztünk az aradi vértanúkról okt. 6-án, nov. 2-án Dugonics Andrásról, a magyar regényírás úttörőjéről, a márciusi eseményekről márc. 15-én és megünnepeltük a Hősök napját május 31-én. Ugyanakkor megtörtént az intézet ifjúságának tisztelgése a magyar nemzeti lobogó előtt, a nap jelentőségét pedig dr. Nádas Zoltán gimnáziumi tanár méltatta szépen kidolgozott beszédjében. Nevelési eszményeinknek a nagy nyilvánosság előtt való ünneplése volt a június 7-én megtartott Évzáró-ünnepségünk, melynek kiemelkedő pontja dr. Berecz János egyetemi orvosprofesszor úrnak, a Szegedi Piarista Diákszövetség elnökének klasszikusveretű, nagyértékű beszédje volt. Iskolánk kegyelettel adózott egykori kultuszminisztere emlékének, amikor dr. Vass Józsefnek, a nagy államférfiúnak elhalálozása alkalmával gyászistentiszteletet tartott és mélységes részvétét arra illetékes helyen kifejezésre juttatta. Főpásztorunk, dr. Glattfelder Gyula megyéspüspök úr Onagyméltósága iránt érzett tisztelő ragaszkodásunknak kívántunk kifejezést adni, amikor 20. éves püspöki jubileuma alkalmával mély tisztelettel köszöntöttük. 6. A szülőkkel való közvetlen érintkezés előnyeiről meg volt győződve a tanári testület minden tagja. Nagyon jól tudjuk ugyanis mindnyájan, hogy e nélkül az iskola és a szülői ház nevelői munkájának harmonikus kialakulása vajmi kevéssé várható. Éppen ezért azon voltunk, hogy a heti fogadóórák minden előnyét biztosítsuk. A tanárok pontosan megtartották és a szülők szívesen igénybevették azokat, mert nem egyszer tapasztalták, hogy közös megbeszélésekkel, megállapodásokkal sok bajt sikerült kiküszöbölni, még többet megelőzni, nem is említve azon félreértések elkerülését, avagy megszüntetését, melyek az iskola és a szülői ház között könnyen támadnak, de a gyermek jövője szempontjából sokszor végzetesekké válhatnak. A szülőkkel való közvetlen kapcsolatot szolgálták szépen látogatott szülői értekezleteink is. A megtartott előadások kivétel nélkül a gyakorlati pedagógia köréből valók voltak. Dr. Boharcsik Pál a tanulók házi foglalkozásának ellenőrzéséről és irányításáról, dr. Kanszky Márton a helyes szülői szeretetről, dr. Kiss Márton a a tanulmányi kirándulások nevelő értékéről, Koczun Jakab az iskola és a szülői ház kölcsönös viszonyáról, Papp Elemér a cserkészetről, dr. Nádas Zoltán pedig a serdülő ifjúról szólt. Örvendetes jelenségként említjük, hogy több előadást élénk eszmecsere követett. Nagyobb megértést kér azonban az iskola a szülők részéről az u. n. Ellenőrző könyvecske számára, melynek alkalmazásában sohse lássanak zaklatást, hanem eszközt, azzal a rendeltetéssel, hogy a két legfontosabb nevelési tényezőnek : az iskolának és szülői háznak együttműködését biztosítsa. 7. Fegyelmi állapot. Súlyosabb kifogások tanulóink fegyelmi magatartása ellen nem emelhetők. Az iskolai életnek megszokott kinövései természetszerűleg nálunk is jelentkeztek, de az idejében alkalmazott