Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1929

I. Iskolánk múltja. A piaristák Szegeden, a város hívására, 1720. július hó 11-én telepedtek le. Otthonuk a Szent Demeter-templom délkeleti oldalán kitatarozott „Hatrongyos* lett. Iskolájukat azonban csak 1721 őszén nyithatták meg egyszerre 110 tanulóval, amely szám rövid 3 év alatt 266-ra szökött. 1723-ban már megvolt mind a hat osztály (parva, principia, grammatica, syntaxis, poésis és rhetorica). Az iskolának kezdetben 4, később 5 tanára volt és külön tanerő foglalkozott az elemi előkészítő osztály minimistáival. Az iskola egyre növekvő híre és a tanulók számának gyors emelkedése a század végén további fejlődést vont maga után. 1792-ben Szeged városának vezetősége az intézetet főiskolává, lyceummá fejlesztette, azaz két évfolyamos bölcsészeti tanfolyamot állított fel; 1799-ben a rajz tanítására külön tanszéket szervezett, az 1806-ban kiadott Nova ratio értelmében pedig intézetünk 6 osztályos, nagygimnáziummá lett. Ekkor már 700-on felül volt a tanulók száma. A szabadságharc leveretése után bekövetkezett önkényuralom ideje alatt azonban a szegedi piarista iskola nagyot hanyatlott. A Thun-féle rendszer a nagygimnáziumot és lyceumot 8 osztályú gimnáziummá* alakította ugyan, de mert a tanítás nyelvéül a németet rendelte el, a tanulók száma közel 800-ról, 1850-ben 263-ra esett. Az iskolának ez a hanyatlása azonban csak átmeneti volt. Mihelyst (1860-ban) a magyar nyelv visszanyerte régi jogait, a tanulók száma ismét rohamosan emelkedett. 1865—66. tanévben az I. osztályt párhuzamosítani kellett, 1879-ben** * Az első érettségi vizsgálat 1852-ben volt 22 tanulóval. ** Ez évre esik a szegedi tankerületi kir. főigazgatóság megszervezése is.