Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1929

7 A katholikus ifjúság lelki gondozásán kivül súlyt vetettünk arra is, hogy másvallású tanítványaink is eleget tegyenek vallási kötelmeiknek saját vallástanáraik irányítása mellett. Nevelésünk másik vezérlő gondolata volt, reánevelni ifjúságunkat a haza tevékeny szeretetére. Az iskolai munkának lelkiismeretes végzésében is a haza szolgálalát látták tanítványaink és így a hazafias érzés átjárhatta egész tanításunkat. A haza szeretetének elmélyítését szolgálták az iskolai ünnepségek. Megemlékeztünk az aradi vértanúkról okt. 6-án, a magyar regényírás úttörőjéről Dugonics Andrásról nov. 2-án, a limanovai csatáról dec. 10-én, a márciusi eseményekről március 15-én, és megünnepeltük a Hősök napját május 25-én, amikor is a nap jelentőségét dr. Nádas Zoltán kegyesrendi tanár világította meg az ifjúságnak szépen előadóit beszédjével. A haza szent érdekeinek tettünk szolgálatokat, amikor belekapcsolódtunk a Magyar Hét és a Takarékossági Nap országos mozgalmaiba. A június 1-én megtartott Évzárónk műsorával, beszámolóival egységes kerelben meggyőzhette a díszes hallgatóságot, hogy ezévi munkánk is valóban Isten és a Haza szolgálatának jegyében folyt le. Dr. Juhász István kir. Ítélőtáblai bíró úrnak, a Szegedi Piarista Diákszövetség ügyvezető elnökének szép beszédjéért e helyen is hálás köszönetet mondunk. Iskolánk kivette részét a nagym. vallás- és közoktatásügyi minisztérium által elrendelt Szent Imre-jubiláris ünnepségekből, amikor május 29-én a szegedi fiúközépiskolások Szent Imre-matinéján három számmal dicséretre méltóan szerepelt. Egyetemes emberi értékeknek adóztunk kegyelettel Jedlik Ányosról, Edisonról, Andersenről tarlott megemlékezéseinkkel. 5. A szülőkkel való közvetlen érintkezés lehetővé tette a nevelés két legfontosakb tényezőjének az iskolának és a szülői háznak harmonikus együttműködését. A pontosan megtartott heti fogadóórákat a szülők szívesen vetlék. Látogatottak voltak az u. n. szülői értekezletek is. Három ilyen konferenciát tartott az intézet. Ezeken az éitekezleteken a szülők és a tanárok megbeszélték a nevelés munkájában szerzett tapasztalataikat, szó eselt a tüdővész ellen való védekezésről, a magyar iparnak iskolában való pártolásáról és végül az igazgatóság felhívta a szülők figyelmét a gyakorlati pályák jelentőségére. A középiskolában egyáltalában nem ritka az olyan tanuló, aki ugyan szívesen diákoskodik, de a komoly tanuláshoz sem kedve, sem tehetsége nincsen. Sőt akárhányszor vagyoni körülményei sem olyanok, hogy a középiskolai, majd az egyetemi tanulmányokat a szülők kizárólagos támogatásával elvégezhetné. És mégis a középiskolában marad bizakodva jó szerencséjében, a tanárok könyörülelében — és amennyiben rászorul — anyagi támogatást kér és vár magányosoktól és közösségektől, az államlól, az egyházaktól, különböző jótékonysági intézmé-