Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1928

I. Iskolánk múltja. Az első piaristák Szegedre, a város hívására, 1720. július 11-én érkeztek. A Szent Demeter-templom délkeleti oldalán fekvő, roskadozó kicsiny hajlék lett az otthonuk, iskolájuk számára pedig a mai Iskolautcában kaptak két szobát. 1721 őszén nyitották meg az 1. 11. osztályt (parva és principia) 110 tanulóval, 1722-ben a 111. és lV-et (grammalica, syntaxis) és 1723-ban az V. és VI. osztályt (poésis, rhetorica). A tanulók létszáma ekkor már 266 volt, s ez a szám évről-évre emelkedett. Először 4, majd később 5 tanár tanított az intézetben, és külön tanerő foglalkozott az elemi előkészítő osztály minimisláival. Az iskola egyre növekvő híre és a tanulók számának gyors emelkedése a század végén további fejlődést vont maga után. 1792-ben Szeged városának vezetősége az intézetet főiskolává, lyceummá fejlesztette, azaz két évfolyamos bölcsészeti tanfolyamot állított fel; 1799-ben a rajz tanítására külön tanszéket szervezett, az 1806-ban kiadott Nova ratio értelmében pedig intézetünk 6 osztályos, nagygimnáziummá lett. Ekkor már 700-on felül volt a tanulók száma. A szabadságharc leveretése után bekövetkezett önkényuralom ideje alatt azonban a szegedi piarista iskola nagyot hanyatlott. A Thun-léle rendszer a nagygimnáziumot és lycumot 8 osztályú gimnáziummá* alakította ugyan, de mert a tanítás nyelvéül a németet rendelte el, a tanulók száma közel 800-ról, 1850-ben 263-ra esett. Az iskolának ez a hanyatlása azonban csak átmeneti volt. Mihelyst (1860-ban) a magyar nyelv * Az első érettségi vizsgálat 1852-ben volt 22 tanulóval.