Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1928

Sebes Ferenc, a budapesti kir. magy. Pázmány Péter Tudományegyetem hittudományi karának bekebelezett doktora, a kegyestanítórend magyar tartományának új főnöke, Vácott születelt, 1883. április hó 8-án. 1900-ban öltötte magára a piarislarend ruháját, és tiszteletreméltó tudományos és aszketikus törekvések között eltöltött növendékévek ulán, 1906-ban szentelték áldozópappá. Ezzel kezdetét vetle egy tevékenykedésben fáradhatatlan, áldozatos szerzeles-papi élet. Tudása, papi szeplőtelensége tekintélyt szereztek neki; melegen érző szíve szelídséggel áldotta meg ; tisztult ítélőkészsége, határozottsága nehéz idők emberévé avatták. Es hogy a vezetésre termett, kivételes lelkek tulajdonaiból mi sem hiányozzék — osztályosává lőn a rendi élet legkülönbözőbb területeiről szerzett gazdag tapasztalatoknak. Végigélte a piarista növendékélet minden változatát. A váci ujoncéveket követték a kecskeméti gimnáziumi studensévek, majd a budapesti egyetemi tanulmányok. Oktatott középiskolában és tanított főiskolán; mint tanulmányi felügyelő hosszú éveken keresztül közvetlenül irányította a rendi növendékek tanulmányait közép és felső fokon, s ugyanakkor mint spirituális nagy odaadással ápolta a gondjaira bízottak lelki életéi és szerzetesi hivatását; 1923-ban elüljárói kezébe adták az egész növekvő, fiatal piarisla nemzedék legfőbb vezetését, hogy azután 1925-ben, mint rendtársai bizalmából megválasztott kormánysegéd belepillantást nyerjen a rend központi kormányzatába is. Szinte érzik ezen a pályafutáson az isteni Gondviselés csodálatos munkája: rátermelt vezért formálni nehéz időkre a legnépesebb magyar lanílórendnek. Mert valóban súlyos feladatoktól terhes időkben vette át a rend kormányrudjál. Reá vár az új magyar középiskola koncepciójának átültetése a rendi iskolákba, és neki kell lennie a megújhodás felé fejlődő magyar szerzetesség egyik vezéregyéniségének. Nehéz útján erősítse sok siker, és mi fiai kérjük az Egek Urát, hogy necsak a munkát és a nap hevét szánja neki, hanem az ősi érdemes piarisla hagyományok talaján, vezéri székben érje az új magyar középiskolának és a magyar szerzetesi életeszménynek teljes virágba borulása.